Még napjainkban is sokakban vet fel kérdéseket az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, melynek több évszázados történetét átszövik a legendák. Kik is a pálosok valójában? Milyen szerepet töltenek be a katolikus egyházon belül? Miként élték túl a 20.század vérzivataros évtizedeit? Többek között erről kérdeztük Csóka János szerzetes atyát.
Még napjainkban is sokakban vet fel kérdéseket az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, melynek története szorosan összefonódott a Pilissel és a Visegrádi-hegységgel. A pálosok múltját alaposan átszövik a legendák, amelyek sokszor még napjainkban is félreértésekre adnak okot. De kik is ők valójában? Milyen szerepet töltenek be a katolikus egyházon belül? Miként élték túl a 20.század vérzivataros évtizedeit? Illetve milyen napjainkban a szerzetesek élete? Többek között erről kérdeztük Csóka János szerzetes atyát.
***
„A pálos rend az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, amely még napjainkban is létezik. A rend története az 1200-as évek közepéig nyúlik vissza. Az alapítónk Szent Özséb, aki esztergomi kanonok volt, a tatárjárást követően kivonult a Pilisbe, és az ott lévő remeték lelki vezetőjévé vált” – ismerteti a rend történetének első fejezetét Csóka János, szerzetes atya.
Szent Özséb miközben remetéskedett, kapott egy látomást. „Ima közben egyszercsak lángnyelvek jelentek meg neki az erdőben. Ezek a lángnyelvecskék el kezdtek közelebb kúszni hozzá, és egy nagy lángcsóvává álltak össze.
Ezzel a látomással hívta meg Isten arra, hogy gyűjtse össze a Pilisben és az ország bármely pontján élő remetéket, és alapítson szerzetesrendet.
Szent Özsébet a képzőművészetben a legtöbbször ezekkel a lángnyelvekkel ábrázolják” – teszi hozzá.
Az első kolostort Klastrompusztán építették fel, nem messze attól a barlangtól, ahol Özséb remeteként élt. A barlang a hegyoldalban ma is látogatható, mintegy 20 perc sétára a mai romoktól. „Majd Klastrompuszta után a magyar királyok és főurak támogatásával újabb és újabb kolostorokat építettek, és folyamatosan gyarapodott a rend létszáma is. A középkori Magyarországot tehát eléggé benépesítették a pálos kolostorok. Elsősorban a hegy- és dombvidékeken telepedtek meg. Többek között a Bakony, az Északi-középhegység, a Mecsek és a somogyi dombvidék volt az, ahol a legtöbb pálos kolostor felépült, lakott területektől távolabb, erdőkben, kiesőbb területeken. A legnagyobb kolostorok Márianosztrán és Budaszentlőrincen működtek. Ezek remeteségek voltak, mivel magának a rendnek is ez volt a küldetése. Ezt a lelkiséget vitte tovább a rend, csak már közösségben.”
Szent Pál a IV. században élt Egyiptomban, Thébában a keresztényüldözés idején. A hagyomány szerint Pál volt az első remete, és amikor Szent Özséb összegyűjtötte a pilisi remetéket, akkor példaképükként és védelmezőjükként őt választották. Kezdetben a pálosokat szentkereszt remetéinek hívták, később pedig I. Remete Szent Pálról elnevezett rendként emlegették. A pálos címerben is az életútjának az elemei jelennek meg: a pálmafa, a két oroszlán és egy holló fél kenyérrel a csőrében. Bár Szent Pál félt a vértanúságtól, de a hitét sem akarta feladni. Ezért elbujdokolt a sivatagban, ahol a hegyek lábánál egy barlangra bukkant, melyben forrás fakadt, és datolyapálma nőtt mellette. Ez lett a lakhelye. Ruháit is a pálma leveléből készítette. Megszerette ezt a csendes egyedül Istennel töltött életformát, melyben az imájával és vezeklésével szolgálta embertársai és a világ megjobbítását. Betevő falatját a datolyapálma adta, majd később 60 éven keresztül egy holló hozott neki naponta egy fél kenyeret. Élete végén Remete Szent Antal talált rá. A legenda szerint mikor Pál meghalt, Antal nem tudta őt eltemetni, mivel már maga is aggastyán volt. De ekkor előjött két oroszlán a hegyekből, és kiástak egy akkora gödröt, amelybe Szent Pál holtteste belefért.
„A kolostorok az elvonulás helyszínei voltak.
Ezeknek a szerzeteseknek az élete, a küldetése az volt, hogy az imájukkal, a vezeklésükkel és az egyszerű életükkel szolgálják az embereket.
Tulajdonképpen egy háttérima voltak az ország számára: imádkoztak a népükért, vezekeltek értük. Ezért is estek távol a világtól ezek a kolostorok. A pálosok alapvetően nem lelkipásztorkodtak, azaz nem miséztek, nem gyóntattak másoknak, csak egymás között. Szigorú napirend szerint élték az életüket, mezőgazdasággal és kézműves tevékenységgel is foglalkoztak. Ez a fejezet 1250-től a török hódoltság idejéig tartott. A török időkben csak a megmaradt országrészben élhettek pálosok” – sorolja Csóka atya.
„Azonban a török világ végével a rend hamar erőre kapott. Az újraépítkezés ugyanakkor a lelki életükben változást hozott. Mivel az egykori török hódoltság területén nem voltak papok, a pálosok is beálltak a munkába, felismervén az idők jeleit: miséztek, gyóntattak, lelkipásztori munkát végeztek. Kettesével járták a területet más papokkal együtt. Innentől kezdve pedig már a falvakban és a városokban is emeltek kolostorokat, és ez a szorosabb kapcsolat a lakossággal később is megmaradt. Ma is ez a pálos rend küldetése: imádságainkkal, engesztelésünkkel és vezeklésünkkel szolgáljuk testvéreinket, emellett pedig lelkipásztori tevékenységet is folytatunk. Például gyóntatunk, lelki vezetést nyújtunk és misézünk” – magyarázza.
Majd azzal folytatja, hogy egy fontos, de borús dátum volt II. József uralkodása a pálosok számára, hiszen sok más szerzetesrenddel együtt a császár őket is feloszlatta, mivel úgy tartotta, hogy nem végeznek hasznos munkát, „mivel csak imádkoznak”. S bár a halálos ágyán visszavonta a rendeleteit, de a szerzetes rend ettől függetlenül eltűnt az országból. Az egykori pálos kolostorok az egyházmegyékhez kerültek, míg a szerzetesek lelkipásztorként folytatták munkájukat. „Voltak ugyan visszatelepítési kísérletek, azonban ez 1934-ig nem járt sikerrel. Ugyanakkor
Lengyelországban, Krakkó és Częstochowa környékén volt működő pálos rend, ahova a ’30-as években kimentek magyar fiatalok, jelentkeztek a rendbe, elvégezték az újoncévet, és ezután lengyel testvérekkel és atyákkal tértek vissza,
és indították újra a pálos életet Magyarországon, Budapesten, a Sziklatemplomban, melyet egy nemzeti, engesztelő szenthelynek szánt az ország is. De a második világégés előtt újabb kolostorok is létesültek Pécsett és Pálosszentkúton”.
Azonban a szocializmussal újabb negyven év csönd következett: a Sziklatemplomot befalazták, a mostani szerzeteslakások helyén pedig a balettintézet kollégiuma működött. E vészterhes évtizedekben több pálos is szenvedett hitéért: volt aki mártírhalált halt, akadt, akit meghurcoltak, míg másokat börtönbe vetettek. Az újraindulásig esetünkben is a rendszerváltásig kellett várni – szögezi le az atya.
Csóka János arra is kitér, hogy a budapesti templom a második világháború éveiben a lengyelek számára találkozó- és menedékhellyé vált. Nem véletlen, hogy idővel külön szárnyat kaptak a częstochowai fekete Szűz Mária kegykép másolatával és Szent Hedvig lengyel-magyar királynő ereklyéjével.
Majd további különlegességként megjegyzi, hogy
a miséző oltár fölött látható kereszt sem szokványos, mivel még éltében ábrázolja Jézust: a feje nincs leszegve, a szeme nyitva van, felfelé tekint, és az oldalán sem éktelenkedik seb.
Ez egy viszonylag ritka ábrázolás – hangzik el.
De a Sziklatemplomban helyet kap még egy kopt- vagy egyiptomi kápolna is, melynek eredetijét Vörös Győző régész fedezett fel Egyiptomban. A történet szerint a kutató egy sziklafalon vett észre egy nyílást, amelyről látszott, hogy azt mesterségesen alakították ki. Miután felmásztak oda, a korai századokból származó remeteség maradványaira bukkantak. „Ennek egyik helyisége egy kápolna volt, melyet freskókkal díszítettek. Azonban ezt a termet sem az idő vasfoga, sem a muzulmánok nem kímélték. Mivel a vallásuk tiltja az emberábrázolást, ezért a freskóról lekaparták az arcokat. Valamint felsejlett egy szent ábrázolása is, aki a freskó alá írt szavak szerint akár Remete Szent Pál is lehetett” – fűzi hozzá az atya.
Csóka atya beszélgetésünk során leszögezi, hogy bár sokan szeretnének összefüggést találni a pálosok és a táltosok között, nincs közük egymáshoz.
A pálos rend mindig is egy római katolikus szerzetes közösség volt, tejes mértékben tagja a Katolikus Egyháznak.
A rend követi kort, és aki szeretné az üzenetüket is magával viheti, hiszen már egy ideje letölthető a pálos applikáció, amely amellett, hogy hasznos információkat tartalmaz az egyedüli magyar alapítású férfi szerzetesrendről, még a sivatagi atyák üzeneteit is közvetíti nap mint nap magyarázatokkal.
A másik kezdeményezésük a Pálos utak, melynek ötletét az a nagyobb zarándoklat adta, amelyet minden évben megszerveznek Budapestről a Dunakanyaron és a Börzsönyön át Márianosztráig. „Szerettük volna, hogy
ezt az utat ne csak egyszer lehessen végigjárni, és akartunk mellé némi lelki vezetést is adni.
Így állt össze a Források útja, mely – a Sziklatemplomtól a budaszentlőrinci romokig vezet –, a Szeretet útja és a Remeték útja. Minden állomáshoz tartozik egy-egy elmélkedés, amelyet bárki meghallgat a mobiltelefonja segítségével. Sőt akármikor visszaolvashat” – hívja fel a figyelmet.
A pálos atya a karácsony közeledtével pedig egy üzenetet is megfogalmaz a ma embere számára.
„Ha hittel fogadjuk azt, hogy az Isten emberré lett, és barátságával, jelenlétével ajándékozott meg bennünket, mely során tapasztalhatjuk az ő végtelen szeretetét, az felülír mindent.
Lehet bármekkora baj is a világban. Ez a barátság és testvériség több mint kétezer éve fennáll. Az a feladatunk, hogy megfogjuk Isten kezét. Történhet bármekkora tragédia, de ha az Isten kezét fogjuk, akkor nincs tragédia, mert minden rendben lesz” – hangsúlyozza Csóka János.
Nyitó- és belső képek: Földházi Árpád/Mandiner
Szentendrén március 1-jén bontott zászlót a Szentendre Összeköt Mozgalom, amely Petricskó Zoltánt indítja polgármesterjelöltként a Pest vármegyei városban a 2024-es önkormányzati választáson. Azonban a város ellenzéki vezetője sem a Szentendre név használatához, sem Isten bárányának ábrázolásához nem járult hozzá. Összeállításunk.
„Ha választanom kéne a kereszténység és az iszlám között, minden egyes alkalommal a kereszténységet választanám” – mondta Richard Dawkins.
Boldogok a békességre igyekezők, akik nem panelproliznak a cikkekben és nem mocskolódnak a fórumokon – hanem elmondják, mi lenne a helyes. Böjtös Gábor írása.
Beugrottunk a mélyvízbe, majd a családi társasok világába is elmerészkedtünk, most pedig jöjjön az, ami sajnos mindenhol kevesebb figyelmet kap, mint amennyit érdemelne.
Gyakorló keresztényként egyetlen esetet tudok felidézni, amikor kézzelfogható hátrány illetve kényelmetlenség érhetett volna a vallásom miatt.
A helyünkön vagyunk tehát, elődeink évszázados álma valósult meg. De jól tudtuk-e használni a kezünkbe adott lehetőséget?
Az olimpiai bajnok kenus, Vaskuti István a vízi élet jellemformáló erejéről, a Wichmann Tamáshoz fűződő barátságáról, az olimpia bojkottjáról is beszélt az MCC rendezvényén.
