Van amiben még az Európai Bizottság szerint is sikertörténet lett Magyarország az uniós tagállamok között
Egy olyan rendszer lett sikertörténet, ami 2010 előtt nem volt hatékony, azóta pedig az EU legjobb gyakorlatává vált.
Vajon tényleg olyan rossz a kereseti adatunk? Elvitte az infláció azt, amit nőtt a bérünk? Hogy áll a foglalkoztatottság? Körképünk!
Szalai Piroska írása
Május elseje, a munka ünnepe, 77 éve munkaszüneti nap Magyarországon. Nemzetközi szinten a baloldali munkásmozgalom harcos ideológiával töltötte fel, nálunk pedig a Rákosi-Kádár rendszer a hatalmi ideológiájuk kiemelt elemét, a dolgozó népet ünneplő kötelezően „felvonulós” napot csinált belőle. Könnyen megtehették, hisz mindenkinek fontos a munkája, életünkből legtöbb időt a hivatásunkra történő felkészüléssel majd ennek gyakorlásával töltünk, illetve ezzel biztosítjuk a családunk fenntartását.
Szent Benedek, Európa fő védőszentje a VI. század elején a Regulájában az emberre három vezérfonalat figyelembe véve tekintett, melyek közül az egyik a munka méltósága, melyet úgy kell értelmezni, mint Isten és a testvérek szolgálatát. Ezer évvel utána Luther és Kálvin is a hivatásgyakorlás fogalmát minden emberi munkára kiterjesztve használta. Csupán a XIX. században született marxista axióma a tőkés és a munkás közti ellentét, az osztályharc. Rabigába kényszerítő osztályharcos szemlélettel nem erősítjük, hanem gyengítjük a munkaerőpiacot, a gazdaságot. Sőt a nyugdíj és társadalombiztosítási rendszerünk is akkor fenntartható, ha sok foglalkoztatott dolgozik, és nőnek a keresetek.
Május elseje előtt minden évben számos értékelés szokott napvilágot látni, idén sem volt ez másként. Az utóbbi tíz napban négy fontos adatsort is megismerhettünk a foglalkoztatásról és a keresetekről, aminek következtében aztán rengeteg félreértés, félremagyarázás született. Nézzük meg ezeket, s öntsünk tiszta vizet a pohárba!
2022-ben a bruttó átlagkeresetünk vásárlóértéke nagyobb, mint nyolc másik tagállamé, tehát a tagállami rangsorban továbbra is a harmadik negyedben vagyunk, s nem a legkisebbek között, ahogy azt sokan állítják.
A hírből azonban számunkra talán az a legfontosabb tény, hogy tavaly a legalább 10 főt foglalkoztató versenyszférabeli vállalkozások esetében hazánkban nőtt legjobban a bruttó átlagkereset, 16,5%-kal. Ez azt jelenti, hogy ebben a szegmensben is reálkereset emelkedést értünk el, itt 1%-ot.
Reálkereset emelkedés az Eurostat által vizsgált legalább 10 főt foglalkoztató vállalkozások szegmensében is mindössze 3 országban történt, Bulgáriában, Magyarországon és Lengyelországban. Az unió átlagában 3,5% csökkenést tapasztalhattunk.
A teljes munkavállalói körről az Eurostat nem ad tájékoztatást. Hazánkban ebben a körben – ahogy azt korábban már megírtuk – a bruttó keresetek emelkedése 17,4% volt, amiből ha kiszűrjük a 14,5%-os éves inflációt, akkor 2,6%-os reálkereset emelkedést kapunk.
Németországban a német statisztikai hivatal által közzétett adatok szerint nincs eltérés a két szegmens között, mindegyiknél 4,1%-ot csökkent a reálkereset. Megjegyezték, hogy már harmadik éve folyamatos a csökkenés, a tavalyi minden korábbinál nagyobb mértékű a rendszeres adatfelvételek kezdete óta.
Romániában a helyi statisztikai hivatal adataiból tudjuk, hogy 2,2%-os csökkenést szenvedtek el, ez nagyobb, mint az Eurostat által vizsgált kör, tehát a mikrovállalkozások, a közszféra és a non-profit kör kisebb fizetésemelést hajtott végre, ezért a teljes átlagkereset kevésbé emelkedett, mint az Eurostat által vizsgált.
Lengyelországban a jelenlegi zlotyi 2005-től vezetett történetének eddigi legnagyobb, 2,1%-os reálkeresetromlását kellett megélni a foglalkoztatottaknak, ha nemcsak a nagyobb cégeket vesszük figyelembe.
Csehországban tavaly év végén már az ötödik negyedéve folyamatos a romlás, éves szinten 2022-ben közel 7,5%-ot zuhant a vásárlóérték. Úgy tűnik, hogy az OECD országok között náluk volt a legnagyobb visszaesés éves átlagban, és náluk is tavaly kisebb volt a bérdinamika a mikrovállalkozásokban, a közszférában és a nonprofitban.
A hírből megtudhatjuk azt is, hogy egy átlagos keresetű foglalkoztatott teljes munkaerőköltsége hazánkban a bruttó bérénél jóval kisebb mértékben, 12,5%-kal emelkedett csupán. A különbség abból fakad, hogy a munkáltatók által fizetett szociális hozzájárulási adó 15,5%-ról 13%-ra mérséklődött 2022. január 1-től hazánkban. A tagállamok közül csak nálunk volt alacsonyabb a munkáltatók költségének növekedése, mint a bruttó keresetemelkedés, s pl. Ausztriában, Németországban, Hollandiában jobban nőttek a munkáltatói költségek, mint a keresetek.
Ezek értelmezése ellentmondásosan sikerült a médiában. A legtöbb hírportálon gyakorlatilag álhírek jelentek meg, ami kimondottan veszélyes most, amikor a munkavállalók az évtizedek óta nem tapasztalt infláció miatt sokkal érzékenyebbek a jövedelmükkel kapcsolatos friss információkra!
A zavart elsődlegesen a tavaly februárban a fegyveres testületek állományában szolgálóknak kifizetett egyszeri hathavi fegyverpénz okozta, ami a múlt évi átlagkeresetet jelentősen megemelte abban a hónapban, most pedig ehhez a bázishoz mérten nagyon alacsony, mindössze 0,8%-os növekedést tapasztalhattunk.
Ha azonban a múlt évi fegyverpénzt kiszűrjük, akkor 15,6%-os növekedést tapasztalunk az átlagkereset esetében is. Az átlagkereseten belül a rendszeres rész még ennél is nagyobb arányban növekedett, 17,3%-kal. Ha pedig csak a versenyszférát vizsgáljuk, akkor itt a rendszeres bruttó átlagkereset 19%-kal emelkedett. Látható, hogy idén a versenyszféra hajtja a bérdinamikát, míg tavaly a köz és non-profit szféra nőtt jobban. A kedvezmények nélkül számolt nettó emelkedése azonos volt, mint a bruttóé, de mivel idén kiszélesedett az SZJA kedvezmények köre, s a 30 évnél fiatalabb, gyermeket nevelő nőknek nem kell személyi-jövedelemadót fizetniük, így a kedvezményekkel számolt nettó átlagkereset – a tavalyi fegyverpénzt kivéve a számításból –
Érdemes a mediánértékeket, azaz a középső értékeket is vizsgálni ilyenkor, amikor az átlagot elhúzza egy kimagasló egyszeri kifizetés. A bruttó mediánkereset februárban 16,3%-kal, a kedvezményekkel számolt nettó pedig 16,5%-kal emelkedett. Mivel a medián többel nőtt, mint az átlag, ez is azt mutatja, hogy az alacsonyabb kereseti kategóriákban nőttek nagyobb mértékben a fizetések. Sőt a medián a minimálbérnél és a szakmunkások minimálbérénél is jobban emelkedett, ami azt jelenti, hogy a munkaerőpiacunk még mindig nagyon feszes, a munkáltatóknak meg kell becsülni a jó szakembereket, s ez a kereseti statisztikákban is megjelenik.
A keresetek növekedésénél most még jóval nagyobb a havi infláció mértéke, de az előrejelzések szerint az árak emelkedésének dinamikája jelentősen csökkenni fog, s már nyárra elérhetjük, hogy alacsonyabb lesz, mint a keresetek növekedése. Tehát még van esély arra, hogy éves átlagban nem kell idén sem reálkereset csökkenéssel számolnunk.
Az unió átlaga tavaly először már majdnem elérte a 2020-ra megcélzott 75%-os foglalkoztatási rátát. A 20-64 évesek rátája hazánkban tavaly először haladta meg a 80%-ot éves átlagban, ami a 7. legjobb érték az unióban Hollandia, Svédország, Észtország, Csehország, Málta és Németország után. A férfiak a 4. a nők a 9. helyen állnak. A férfiak 1 százalékpontot, a nők pedig 1,8 százalékpontot javultak a 2021-es szinthez viszonyítva.
A hírből megtudjuk azt is, hogy a foglalkoztatottak Európában az egyik legjobb arányban nálunk találnak a képzettségi szintjüknek megfelelő munkát. Magyarországon volt tavaly az egyik legalacsonyabb a túlképzettek aránya, azaz azoké a felsőfokú végzettségűeké, akik nem felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgoztak. A legkisebb ez az arány Luxemburgban (7%), majd négyes holtversenyben követjük Magyarország, Svédország, Dánia és Csehország 14%-kal, míg az unió átlaga 22%, s Spanyolországban a legmagasabb, 36%-kal.
Tovább emelkedtek a foglalkoztatási mutatóink. Idén először haladta meg az év elején a 20-64 évesek foglalkoztatási rátája a 80%-ot. Minden évben az első negyedévben szoktak legkevesebben dolgozni a munkaerőpiac szezonalitása miatt. Most már az év első három hónapjának átlaga is csaknem elérte a 4,7 millió főt, 21 ezerrel több, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A növekedésből 18 ezer főt a belföldi elsődleges munkaerőpiacon tudunk kimutatni, 10 ezerrel csökkent a közfoglalkoztatottak száma (már csupán 68 ezer fő közfoglalkoztatott, ami alacsonyabb, mint 2010-ben volt), s 13 ezerrel többen, százezren ingáznak külföldre, ami pedig jóval alacsonyabb, mint a járvány kitörése előtt volt. A növekedés nagyobb részét a nők bővülése adta.
A foglalkoztatottak bővülésével párhuzamosan nőtt a munkanélküliek száma is 18 ezerrel, érdekes, hogy közülük 10,5 ezerrel azok létszáma nőtt, akik saját maguk mondtak fel a legutolsó munkahelyükön, s csökkent azoknak a száma, akik elvesztették az állasukat, mert tönkrement a munkahelyük. Ezek a számok is mutatják, hogy nem az elbocsátások hanem, a fluktuáció nőtt hazánkban. A munkanélkülieken belül a legalább érettségivel rendelkezők száma csökkent.
Mivel mind a foglalkoztatottak, mind a munkanélküliek létszáma nőtt, az aktivitás emelkedett, így aztán az inaktívak létszáma és aránya is tovább csökkent.
Összegezve tehát látható, hogy nem állunk rosszul, de létérdekünk a további bővülés.
A szerző munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa
Nyitókép: Pixabay