A Szerbiától de facto elszakadt ország miniszterelnöke eldicsekedett vele, ők lesznek a második ország a térségben, ahol engedélyezik az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatát.
Nyitókép: Frank Hormann/AFP
A koszovói kormány májusban tervezi engedélyezni az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatát – jelentette be Albin Kurti miniszterelnök, aki szerint az intézkedés része az országnak az Európa Tanácshoz való csatlakozásra irányuló törekvéseinek.
Jelenleg Montenegró az egyetlen nyugat-balkáni ország, amely engedélyezi az azonos neműek polgári házasságát, mivel egy korábbi, koszovói bevezetési kísérletet 2022-ben leszavazott a parlament.
„Koszovó célja, hogy hamarosan a második olyan ország legyen a Nyugat-Balkánon (...), amely biztosítja az azonos neműek polgári házasságához való jogot. Keményen fogunk dolgozni azon, hogy ezt a közeljövőben bevezessük” – mondta Kurti az Olaf Scholz kancellár vezette német kormánypárt, az SPD berlini rendezvényén a jelenlévőknek.
Az azonos neműek kapcsolata bejegyzésének bevezetése jelentős lépés lenne, mivel ezzel Koszovó lenne az első muszlim többségű ország, amely legalizálná ezt a formát.
A legutóbbi, 2011-es népszámlálás szerint a lakosság 95,6%-a azonosította magát muszlimként, a mostani népszámlálás folyamatban van.
2022-től eltérően Kurtit pártjának legtöbb képviselője támogatja a májusra tervezett szavazást. A kormányfő biztos abban, hogy átmegy a jogszabály, bár ahhoz 11 ellenzéki törvényhozót is meg kell győznie. Igaz, hogy a politikai hozzáállás megváltozott, a javaslat továbbra is viszonylag népszerűtlen, mivel
egy 2023-as felmérés szerint a koszovóiak mindössze 20%-a támogatja az azonos neműek egyesülését,
ami 8%-kal több, mint 2015-ben. A bejelentés egyike volt a Kurti által csütörtökön felvázolt két engedménynek, amellyel reméli, hogy országa Európa Tanácshoz való csatlakozása javára billenti a mérleg nyelvét.
Azt is ígérte, hogy „megoldja a koszovói szerb kisebbséggel kapcsolatos (...) nyitott kérdéseket” az ország északi részén kialakult feszültségek után.
A strasbourgi székhelyű emberi jogi testülethez való csatlakozás túljutott az első két akadályon, és most a tagállamok külügyminisztereiből álló miniszteri bizottságnak kell szavaznia róla. Ebben a szakaszban kétharmados többségre van szükség. A szavazást valószínűleg májusra tűzik ki, ha Koszovó biztos benne, hogy megkapja a szükséges többséget. Ha kétséges, hogy nem megy át, akkor valószínűleg megpróbálják majd későbbre ütemezni a szavazást.
Kurti mostani németországi útja – beleértve a bejelentéseit is – a kulcsfontosságú német támogatást volt hivatott elérni, mivel az SPD vezetőivel és kancellári tisztviselőkkel tárgyalt. „A koszovói kormánynak [hangsúlyoznia kell], hogy ápoljuk és tiszteletben tartjuk a közös értékeket és az emberi jogokat” – mondta Kurti a résztvevőknek.
A páneurópai Európa Tanácshoz tartozik egy parlamenti közgyűlés és az Emberi Jogok Európai Bírósága, amely az Emberi Jogok Európai Egyezményének érvényt szerez. A csatlakozás fontos elismerést jelentene Koszovó számára, mivel több ország még mindig nem ismeri el az egykori szerb tartomány államiságát. E hónap elején a közgyűlés elsöprő többséggel jóváhagyta Koszovó tagsági kérelmét,
Szerbia nemtetszésére, aki azzal fenyegetőzik, hogy kilép a szervezetből, ha Koszovó taggá válik.
Az EU által támogatott, a kapcsolatok normalizálására irányuló több, Koszovóval kötött megállapodás értelmében Belgrádnak tartózkodnia kell attól, hogy megakadályozza Pristina tagságát bármely nemzetközi szervezetben. Az EU most ultimátumot adott Szerbiának: vagy nem akadályozza tovább Koszovó belépését, vagy saját uniós tagságának felfüggesztésével kell szembenéznie.
Április 22-én a külügyminiszterek luxembourgi ülésükön megállapodtak abban, hogy módosítják a Szerbia európai uniós csatlakozási tárgyalásairól szóló dokumentumot. Az új megfogalmazás szerint Szerbia csatlakozási útja befagyasztásra kerül, ha nem hajtja végre a kapcsolatok normalizálására vonatkozó megállapodásokat.
Koszovó 2022 decemberében kérte felvételét az EU-ba, és kifejezte érdeklődését az ENSZ-hez és a NATO-hoz való csatlakozás iránt.
Magyarország mindent megtesz a Nyugat-Balkán békéje és fejlődése érdekében – közölte a tárcavezető Budapesten, ahol újságírói kérdésre veszélyesnek minősítette Weber háborúpárti nyilatkozatát.
A felvételen láthatóan jól érezték magukat a fiúk, mindenhol tűzijáték égett és szólt a hangos zene.
Nemcsak a pályán nyert a középpályás.
A magyar válogatott középpályása a gólpassz után odaszúrt a csapatkapitánynak, „nem Szoboszlai volt, hanem Szvolazi, ahogy Guardiola mondaná”.
Telt ház előtt lépett pályára a magyar labdarúgó-válogatott a koszovói nemzeti együttes ellen a Puskás Arénában.
Az ellenzék és az ellenzéki progresszív sajtó gyűlöletkeltő politikáját már korábban is veszélyesnek tartotta a szlovák kormányfő.
Egymásnak ellentmondó hírek érkeznek Szlovákiából.
