Van amiben még az Európai Bizottság szerint is sikertörténet lett Magyarország az uniós tagállamok között
Egy olyan rendszer lett sikertörténet, ami 2010 előtt nem volt hatékony, azóta pedig az EU legjobb gyakorlatává vált.
Az EU csatlakozás óta hazánk egyik legfontosabb célja az, hogy felzárkózzunk a fejlett Nyugathoz. Jelen írás azt vizsgálja, mikor sikerült ez a cél és mikor szakadtunk le még jobban.
Sebestyén Géza írása a Makronómon.
Egy ország lemaradottságának legfontosabb és legjellemzőbb oka a nem megfelelő gazdasági fejlettség: amennyiben a termelés szintje alacsony, úgy lehetetlen megfelelő fizetést adni a társadalom többségének.
A gazdasági fejlettség hiánya miatt nem csupán a piaci jellegű bevételek lesznek alacsonyak, hiszen egy gyenge gazdaság korlátozza az állam szociális szerepvállalásának lehetőségeit is – ez azt jelenti, hogy gyenge gazdasági teljesítmény esetén nem csak a piaci szektor szereplői azok, akik nem tudnak majd javítani a helyzetükön, de nem lesz elég állami forrás arra sem, hogy az álláskeresési járadékot és az állami alkalmazottak bérét fenntartható módon – azaz nem az eladósodottság növelésének árán fedezzék.
Hazánk esetében egy másik fontos történelmi oka is volt a Nyugathoz képest alacsonyabb életszínvonalnak, mely nem független a korábban említett okoktól: európai mércével mérve Magyarországon drámaian alacsony volt a foglalkoztatás. Minél kevesebb állampolgár rendelkezik állással, annál kevesebb lesz a gazdasági teljesítmény is. Emellett egy relatív szűk foglalkoztatotti kör befizetéseiből kellene a túl széles inaktív réteg megfelelő életkörülményeit is biztosítani, ez pedig szinte lehetetlen küldetés.
Elsőként vizsgáljuk meg a konvergencia legfontosabb mutatóját, az inflációval korrigált reál GDP-növekedési ütemet. Az 1. ábra ezt mutatja, negyedéves bontásban. A számértékek az OECD adattárházából származnak.
Ahogyan az 1. ábra jól mutatja,
Ez azt jelenti, hogy hazánk nemcsak nem konvergált a fejlett nyugati országokhoz, de fokozatosan – és szinte folyamatosan – lemaradt hozzájuk képest. A 2. ábra azt tárja elénk, hogy mekkora volt hazánk kumulált növekedési többlete, illetve hiánya a vizsgált időszakban.
A 2. ábra egyértelműen megmutatja, hogy a 2005-ös magyar konvergencia 2006-ra teljesen leállt, majd leszakadásra váltott.
A legrosszabb negyedévünk azonban 2007 első három hónapja volt, amikor nagyjából 90 nap alatt 2 százalékponttal volt magasabb az unió növekedése. A baloldali kormányzati ciklus végére hazánk gazdasági fejlettségének lemaradása 3,6 százalékponttal volt több, mint a vizsgált időszak elején.
Nézzük most meg, hogyan alakultak ugyanezen mutatók a 2010-es kormányváltás után. A 3. ábra hazánk és az unió negyedéves GDP-növekedését mutatja a vizsgált időszak tekintetében.
Ahogyan az 3. ábra jól mutatja, növekedés tekintetében
Ez azt jelenti, hogy hazánk a 2010-es kormányváltás óta szinte folyamatosan csökkentette a hátrányát a fejlett nyugati országokhoz képest. A 4. ábra azt tárja elénk, mekkora volt hazánk kumulált növekedési többlete, illetve hiánya a vizsgált időszakban.
A 4. ábrán jól látható, hogy
ám jelentős előrelépést ekkor még nem tudtunk tenni. 2012 végétől kezdve azonban a magyar gazdaság motorja magasabb fokozatra kapcsolt, és lényegében folyamatosan gyorsabb fordulatszámon pörgött, mint a fejlett nyugati országoké. A legnagyobb lépést 2020 első negyedévében tettük meg, amikor
A teljes vizsgált időszakban közel 17 százalékpontottal volt magasabb Magyarország fejlődésének sebessége az EU átlagánál, azaz ennyivel lett közelebb hazánk a fejlett nyugati országokhoz.
Fordítsuk most a figyelmünket a növekedés egyik kulcsmutatója, a foglalkoztatás alakulása felé. Az 5. ábra ezt mutatja, negyedéves bontásban. A számértékek itt is az OECD-től származnak.
Az 5. ábra megmutatja, hogy
Ez egyébként egyenes következménye volt a nem motiváló, túlságosan magas jövedelemadó-kulcsoknak, valamint a vállalatokat terhelő, nem versenyképes adórendszernek. Látható, hogy hazánk még a kifejezetten kedvező 2008 előtti nemzetközi trendekből sem tudott profitálni, míg az unió foglalkoztatási rátája 3 százalékpontot emelkedett, addig a hazai még csökkent is.
Nézzük most meg, hogyan alakultak ugyanezen mutatók a 2010-es kormányváltás után. A 6. ábra hazánk és az unió negyedéves foglalkoztatási rátáját mutatja a vizsgált időszak tekintetében.
A 2010-es kormányváltás tökéletes ellentéte a 2010 előtti foglalkoztatási helyzetnek. Míg a baloldali kormányzatok alatt hazánk folyamatosan extrém alacsony foglalkoztatási rátával rendelkezett, és még a 2008 előtti pozitív világgazdasági trendből sem tudott profitálni, addig 2010 után a magyar mutató sokkal dinamikusabban, meredekebben emelkedett, mint az uniós, és
A két fenti dimenziót együtt vizsgálja a 7. ábra. Az X tengelyen hazánk kumulált növekedési többletének alakulását követhetjük végig az unióhoz képest. A grafikon akkor mozdul el jobbra, ha a hazánknak növekedése magasabb volt az EU-s értéknél, és akkor indul balra, ha az unió volt jobb nálunk. Az Y tengely pedig hazánk foglalkoztatási többletét mutatja. Ha a magyar munkaerőpiac jobban alakul, mint az EU-s, akkor a görbe felfelé mozdul el, ellenkező esetben lefelé görbül.
Ez az ábra kiválóan foglalja össze, mi történt a vizsgált időszak alatt. Egyben azt is láthatjuk rajta, hogy óriási különbség volt a balliberális és a jobboldali gazdaságpolitika eredményei között.
miközben kicsit még lefelé is tartott, addig 2010 után,
Borítókép: MTI/Ujvári Sándor