A két évvel ezelőtti induláshoz képest már négyszer akkora keretösszegre pályázhatnak a kiemelkedő növekedést prognosztizáló hazai spin-off és startup cégek a Gyorsítósáv pályázat segítségével.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2020 szeptemberében írta ki először a Gyorsítósáv pályázatot, a kiemelkedő növekedést prognosztizáló, de esetenként még nem kellően tőkeerős hazai cégek kutatás-fejlesztési és innovációs projektjei számára. Az akkori 3 milliárd forintos keret tavaly már 8 milliárdra rúgott, míg
György László, a minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára hangsúlyozta: „úgy a piaci igény, mint a benyújtott pályázatok magas szakmai színvonala tette indokolttá a jelentős keretemelést. A tervezetthez képest így 40-50 százalékkal több vállalkozás kap lendületet a piaci áttöréshez, ennyivel több innováció jöhet létre az életképes ötletek megvalósításából”. Hozzátette: ezek a cégek is hozzájárulnak ahhoz, hogy elérjük a Nemzeti KFI Stratégiában kitűzött célt, és Magyarország az évtized végéig Európa Top 10 innovátora közé emelkedjen.
A mostani Gyorsítósáv pályázat 74 nyertes projektjének mindegyike
– vállalva legalább egy kutató foglalkoztatását is. Ennek megvalósítását segíti a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap, projektenként maximum 300 millió forint vissza nem térítendő támogatással.
Kapcsolódó írásunk:
György László: aki gyorsan ad, kétszer ad
Fotó: 123rf
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Andrij Lunyin parádézott.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Home office, remote, hibrid munkarend, a covid előtt ezek sokaknak ismeretlen fogalmak voltak, mostanra a munkahelyek alapjait képezik.
Januárban 77 ezer forinttal emelkedett a bruttó átlagkereset, ami így már 605,1 ezer forintra rúg. Ennek nettó értéke 400 ezer forint felett van, miközben a reálkereset értéke ismét 10,4 százalékkal nőtt, derült ki a KSH friss kereseti adataiból.
Idehaza több vállalkozás önállóan is azon gondolkodik, miként lehet a fenntarthatóság jegyében fejleszteni, aminek egyértelmű alapja a magyar innovációs készség.
