Ezer hazai vállalkozás körében végzett átfogó kutatást a Makronóm Intézet, hogy megtalálják a siker receptjét. A kutatás eredményeit bemutató konferencián elhangzott, mit csináltak jól az évtized nyertesei, mik a közös jellemzőik, és hogyan lesznek képesek a magyar cégek megnyerni 2020-as és 2030-as évtizedeket.
Egyre szélesedik egy olyan, hazai tulajdonú vállalati réteg Magyarországon, amelyek regionális, vagy még nagyobb multicégekké, versenyképes, innovatív, stabil növekedést felmutató társaságokká fejlődhetnek majd az évtized végére.
Nem kisebb célt tűzött ki a Makronóm Intézet, mint hogy kideríti, minek köszönhetik ezek a cégek a fejlődést, létezik-e egységes sikerrecept? Az „Évtized nyertesei” címmel rendezett konferencián annak az átfogó kutatásának eredményeit tárta a közönség elé, amit hazai tulajdonú kis- és középvállalkozások bevonásával végeztek.
Az elmúlt fél évben végzett kutatásban kiválasztottunk ezer olyan ígéretes magyar vállalkozást, melyek a különböző termelőágazatokban az elmúlt öt évben átlagon felüli növekedést tudtak felmutatni. Arra voltunk kíváncsiak, hogy ezek a cégek milyen képességeken osztoznak.
Dr. György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára arról beszélt, a kormány célja, hogy olyan vállalkozásfejlesztési rendszert építsen ki és működtessen, melynek segítségével a magyar vállalkozások képesek megnyerni 2020-as és 2030-as évtizedeket. Úgy látja, sikeresnek bizonyult a kormány járvány alatti válságkezelési stratégiája, de ehhez kellettek a magyar vállalkozások, melyek partnerek voltak. Szükség volt a válság alatt nyújtott állami támogatásokra, melyek arra szolgáltak, hogy a vállalkozóknak – lehetőség szerint – ne kelljen elbocsátani munkavállalókat, és ne kelljen elhalasztani beruházásokat. Ennek az eredménye az lett, hogy
„Ki fogja megnyerni a 2020-as évtizedet? Az, aki okosabban és szervezettebben dolgozik. A példát mutatják az »Évtized nyertesei«, akik immateriális javak előállításába, tudásba fektetnek, akik jól meg tudják fizetni a munkavállalóikat” – hívta fel a figyelmet az államtitkár.
Az összesen tíz iparág vállalkozásaira kiterjedő kutatás többek között a cégek árbevételét, pénzügyi adatait, export tevékenységét és eredményeit, beruházási tevékenységét és terveit, innovációs tevékenységét és terveit, munkaerővel kapcsolatos tevékenységét – bérezés, létszámbővítési tervek stb., illetve az üzleti kilátásokkal kapcsolatos értékelését vizsgálta, valamint azt, hogyan változott mindez a COVID alatt.
– hangsúlyozta Kerekes György, aki úgy látja, hogy az elmúlt három évszázadot négy zseniális gondolkodó, Newton, Darwin, Einstein és Neumann János világképe határozta meg.
Az ő keretrendszerükbe foglalva tudjuk meglátni, Newtonnal szólva, hogy milyen irányba gravitál a magyar gazdaság, Darwint idézve, hogyan alkalmazkodnak a hazai vállalatok a változó körülményekhez, miként tudnak a legjobbak kiemelkedni, Einstein arra tanított minket, hogy nagyon fontos a nézőpont, és Neumann az, aki a mostani keretrendszerünkhöz nagyban hozzájárult, nem csak azzal hogy az informatika alapjait megteremtette, hanem azt a játékelméleti hátteret is ő alkotta meg, amellyel a cégek motivációit, viselkedését is elemezzük – mutatott rá a szakmai vezető.
A kutatás összesen hat olyan közös sikerfaktort azonosított be a legígéretesebb magyar termelőcégek esetében, mely kiemeli a mezőnyből, és nemzetközileg is versenyképessé teszi ezeket a vállalkozásokat. A legsikeresebb magyar ipari cégek hatszor nagyobb mértékben fektetnek új technológiákba és know-how-ba, illetve képzésekbe, mint az átlag, illetve rendszeresen és nagy mértékben exportálnak:
72 százalékuk rendszeresen exportál, egyharmaduknál exportból származik az árbevétel több, mint fele. Az „évtized nyertesei” mind az innovációs mind export területen, dedikált, képzett munkavállalókat alkalmaznak, illetve az országos átlagnál 70 százalékkal magasabb bért fizetnek.
Az ígéretes vállalkozások közös jellemzője, hogy több lábon állnak, portfóliójuk széles, kimagasló összegeket költenek beruházásokra, rendszeresen pályáznak támogatásokra, és a fejlesztésekhez nem félnek hitelt felvenni – foglalta össze Kerekes György, aki a számok alapján úgy látja, bár a nehézségek őket is érintik, mégis ezek a cégek tűntek leginkább válságállónak a járványhelyzet idején. A bevételeik nem csökkentek, sőt sokan a válság alatt is meg tudták találni az új lehetőségeket, akár export irányban is. Ezek a vállalkozások nem bocsájtották el dolgozóikat, akár még bővítették is a csapatot.
Ezek az ígéretes nyertes vállalatok tanultak a 2008-as válságból, akkor súlyos probléma volt, hogy a hazai kkv-k bevételét zömében egy-két nagy megrendelő adta. A mostani felmérés már azt mutatja, a cégek 63 százaléka esetében még a három legnagyobb vevő is csak az árbevétel 50 százalékánál kisebb részét adja – húzta alá Kerekes György.
Emellett a válság alatt is sikerült megőrizni az európai szinten is magas beruházási rátát, a vállalkozások 82 százaléka vett már részt sikerrel pályázaton.
A Makronóm Intézet szakértői összeállítottak egy optimizmus indexet is, amelyből kiderül, azok a cégek, amelyek bizakodva néznek a jövőbe, képesek öt-tíz évre előre tervezni, azok egy turbulens környezetben is jobban boldogulnak, az ígéretes vállalkozások a koronavírus alatt is átlagosan 1,7 százalékkal tudtak növekedni, miközben a nemzetgazdaságra 1,8 százalékos csökkenés volt jellemző.
Ugyanakkor a kutatás arra is fényt derített, hogy a cégek 40 százalékát érinti a generációváltás kérdése, munkaerőhiánnyal pedig 86 százalékuk szembesült már.
A siker azonban ennél is komplexebb – zárta le előadását Kerekes György, a metafizikai vetületeit nehéz megközelíteni, de a mélyinterjúkból kiderült, a családi tradícióknak is nagy szerepük van a munkakultúra, vagy éppen az innovációs készség kialakulásában.
Idén első alkalommal a Makronóm Intézet díjazta is a legígéretesebb magyar vállalkozásokat, Öt kiemelkedő hazai tulajdonú ipari cég kapta meg az Évtized nyertesei névre keresztelt elismerést. Az Évtized nyertesei nagydíjat az 1997-ben alapított Kókai Tömítéstechnikai Kft. érdemelte ki, mely egy magas export értékesítési aránnyal rendelkező családi vállalkozás, amely a folyamatos fejlesztések révén őrizte meg évtizedek óta tartó versenyelőnyét egy olyan gyorsan változó és a válságoknak kitett iparágban, mint az autóipar. A családi vállalkozásként indult „garázscégből” mára az iparág egyik meghatározó, Magyarországon egyedülálló technológiai bázissal rendelkező vállalata lett, amely a világ 18 országába szállít alkatrészeket. Árbevételének több, mint kétharmada exportból származik.
Az MCC főigazgatója szerint világosan körvonalazódik, hogy szélsőbaloldali csoportok a nagy politikával és a helyi politikával közösen hogyan szövetkeztek a konzervatív hangok elfojtása érdekében.
Pénteken őrizetbe vették az ukrán mezőgazdasági minisztert, akit szervezett bűnözéssel vádolnak.
A konzervatívok elkötelezték magukat: még egy segélyt nem engednek át a Kongresszuson.
Idén éves szinten 12 százalékot meghaladó nominális béremelkedés várható a Makronóm Intézet friss, a mai KSH-adatokat értékelő elemzése szerint.
Nem, nem a háború. És még a klímaváltozás sem.
Ukrajna felfegyverzése csak meghosszabbítja a háborút az egyik orosz szakíró szerint, aki úgy véli, azok döntöttek jól, akik csak humanitárius segítséget biztosítanak.
Újra megkongatta a vészharangot az ukrán külügyminiszter.
A Mandiner lapigazgatója szerint alaptalanul nevezte oroszpártinak lapunkat Donald Tusk.
