Tíz pontban a vállalkozáspolitika céljairól, körülményeiről és elveiről

„A következő évtized korszakváltása arról szól, milyen minőségű lesz a magyar gazdaság. Min múlik a siker? Ki mit tehet azért, hogy vállalkozásainkat ne vágja földhöz a bérek emelkedése, a mindent átszövő informatika és a generációváltás? Tíz állítás egy most szakpolitikusként dolgozó elemzőtől.

Egy éve dolgozom kormánytisztviselőként. A vállalkozáspolitika alakítása lett a feladatom a korábbi elemző, javaslattevő szerep helyett. Ez az írás tíz állításban azt mutatja be, mivé sűrűsítette össze a korábbi évek kutatói, elemzői eredményeit a szakpolitikusi gyakorlat.

Elemzőként mindig az érdekek, az intézmények fontosságát hangsúlyoztam. Most is úgy látom, hogy helyes volt ez a megközelítés. Azonban érdekes módon, az elmúlt egy év legfontosabb tanulsága nem arról szól, hogyan kell ügyesen navigálni az örvények és sziklazátonyok között. Erősen tanulja az ember, hogyan is lehet működni a szándékok, konfliktusok és korlátok világában – azonban ez csak technika.

Az igazi tanulság az, hogy milyen fontos, hogy az ember a sok cikk-cakkban is tartani tudja az irányt. Egyértelmű legyen, mik a célok, mik az alapértékek és az alapelvek. Az elemzőt az ideák ragadhatják el a rögös valóság megértésétől. A gyakorló szakpolitikus pedig lényegében csak bolyong, ha mindig az adott helyzetre ad praktikus választ. Ez a túlélésben sokat segíthet, azonban aki túlélésre játszik az előbb utóbb veszít.

Célokra, a világot értelmező alapvetésekre és a munkát keretező elvekre van szükség. A következőkben összefoglalom, szerintem mik azok a gondolati kiindulópontok, amelyek szervezhetik a magyar vállalkozások megerősítését.

1. A következő tíz év feladata, hogy olyan gazdasági szerkezet alakuljon ki Magyarországon, amelyben a vállalkozások jelentős része valódi stratégiai mozgástérrel rendelkezik. Ez egyszerre fontos az ország jóléte és a társadalom önszervező és önvédelmi képessége szempontjából.

2. A magyar vállalkozások világában korszakváltást hoz az olcsó munka korából való kilépés, a digitális gazdaság kiteljesedése, a vállalkozói generációváltás.

3. A magyar gazdaság sikere három fő folyamatra épülhet. Ezek a továbblépés képességének általánossá válása, a vállalkozások együttműködési hálózatainak erősödése és a kellő számú hazai sikertörténet.

4. Ezek a célok a vállalkozók, a gazdaságszervezők, az állami szereplők és a közgondolkozás formálóinak együttműködésével teremthetőek meg.

5. A vállalkozás nem egyenlő a jogi entitással. Vállalkozásnak a valós működés szerinti gazdasági egységeket érdemes tekinteni.

6. Vállalkozásaink jelentős részét a vállalkozó személy tulajdonságaival és tevékenységével vagy a vállalkozás működését meghatározó partnerhez kötődő viszony jellemzőivel célszerű értelmezni.
A klasszikus vállalati működés, a tankönyv szerinti üzleti szerveződés csak néhány cégnél jelenik meg. A legtöbb vállalkozás vagy valamilyen nagyobb meghatározó partner vonzásában keringő szervezet vagy egy személy (vagy kisebb közösség) szerződéses viszonyok között szerveződő egzisztenciája.

7. A hazai tulajdonú gazdaság megújulása a vállalkozók lehetőségein, képességein és hajlandóságán múlik. Saját bőrüket viszik a vásárra, ezért képességeik szerint élnek a számukra kínálkozó lehetőségekkel. A kulcskérdés, hogy milyen lehetőségek kínálkoznak és rendelkeznek-e az azok kihasználásához szükséges képességekkel.

8. A gazdaságszervezők tartják egyben és formálják a magyar gazdaságot. Ezek a szereplők (könyvelők, ügyvédek, bankárok, minősítők stb.) határozzák meg, mit tudnak, hogyan gondolkoznak, milyen lehetőségeket és kihívásokat látnak, hogyan működnek együtt vállalkozóink. A gazdasági siker kulcsa, hogy a gazdaságszervezők érdekeltek legyenek a vállalkozói megújulásban és a vállalkozások együttműködéseinek megerősödésében.

9. Az állam feladata a vállalkozások megújulását és együttműködését támogató, stimuláló környezet létrehozása. Ennek érdekében a vállalkozáspolitikának elsősorban a következő öt területen van feladata:

– Vállalkozói érdekek és értékek képviselete;
– Az állam generálta terhek, korlátok csökkentése;
– Életszerű és hatásos kormányzati programok kidolgozása és működtetése;
– A vállalkozói működés hosszú távú kereteinek kialakítása, részvétel a jövő fő irányainak kijelölésében;
– A vállalkozások megerősítését szolgáló intézmények és kultúra megerősítése.

10. A vállalkozáspolitika sikere a következő hat alapelvre épülhet:

– A sikeres vállalkozás értékeinek mély tisztelete;
– A vállalkozások élethelyzetéhez, motivációihoz és sokszínűségéhez igazodó működés a vállalkozáspolitika előkészítése, intézkedéseinek kialakítása és programjainak működtetése során;
– A valóság tisztelete a vállalkozók működésének és ambícióinak megértésében, a beavatkozások várható és valós hatásainak számbavétele során;
– Együttműködés a vállalkozói világgal, a vállalkozások életét formáló piaci szereplőkkel és szakpolitikákkal;
– Kitartás a szétaprózott vállalkozói érdekek összeszervezésében, az őket erősítő intézményrendszer kiépítésében;
– Kiszolgáló szerep vállalása: az a saját erőforrásaikra építő, függetlenségükre kényes vállalkozások megerősítésében az állam és a gazdaságszervezők csak akkor tud sikeresen közreműködni, ha elfogadják támogató, alárendelt szerepüket.

Mi múlik a vállalkozáspolitikán?

Erősek a sodrások, rengeteg a nagy hal abban az óceánban, ahol a vállalkozások keresik a túlélést, a megerősödést segítő helyeket és áramlásokat. A világ ütemét és irányát megadják a természeti és demográfiai folyamatok, a technológia alakulása, a nagyhatalmak és a nagyvállalatok mozgásai és ütközései, a világ pénzügyein, intellektuális és ideológiai mozgalmai, a fogyasztói szokások és divatok. A vállalkozások, együttműködéseik és a megerősítésüket célzó politikák hátrányból indulnak a jól szervezett nagyvállalati világgal szemben. Maga a talpon maradás is komoly kihívás, hogyan lehet itt helye a pozíciók javításának?

Mennyi esélye van egy kicsi cégnek egy százszor, ezerszer nagyobb konglomerátummal szemben, még ha élvezi is a szolgáltatói háttér, a vállalkozáspolitika támogatását? Hogyan lehetséges, hogy megteremtődjön a kellő erejű összefogás, mikor mindenki magára van utalva, az együttműködés kialakítása nehézkes és kockázatos?

A vállalkozások megerősítésének nem az a célja, hogy megforgassa a világot, hanem az hogy valamivel több legyen benne a szín, a lehetőség, jobban érvényesülhessen benne a szabadság. Sok kis lépés észrevétlenül alakíthatja át a viszonyainkat.

A következő évtized nagy kérdése, hogy kiteljesednek vagy beszorulnak a vállalkozások a digitális térben és logikában szerveződő gazdaságban (erről szól ez a korábbi cikkünk). Most alakulnak ennek az új világnak a szabályai, mostanában dől el, merre és mennyire lejt majd a pálya.

Nem mindegy, hogy a vállalkozói pálya hány embernek kínál egy picivel jobb vagy egy picivel rosszabb életet, mint egy a hasonló lehetőségekkel induló, az alkalmazotti létet választó osztálytársának. Ha húszból eggyel több ember döntene úgy, hogy vállalkozásba fogna, a vállalkozások száma megduplázódna.

A vállalkozás lényege a trendek, körülmények meghatározta pályától való eltérés. Belekezdeni olyanba, amiben más nem látott fantáziát; egyben tartani rendszereket, amik maguktól valószínűleg szétesnének. Az ilyen a történetek adnak minőséget és reményt. Ha a Sziget egy underground buliból világvezető attrakciót tudott csinálni, ha egy falusi pék Lipótról meg tudta teremteni a minőségi kenyér kultúráját, ha pár egyetemista technikai Oscart nyerő filmfényező szoftvert tud csinálni, akkor mindenki előtt ott a pálya, ha rá akar lépni. Ha csak 1000 tehetséges ember választja úgy, hogy belevág a nagy ötlet megvalósításába és közülük csak minden tízediknek sikerül, akkor 100 világformáló történettel leszünk gazdagabbak.

Ha a vállalkozás picit is vonzóbb, ha a vállalkozók megbecsülése picit is jobb, ha a hazai cégek érvényesülése picivel is könnyebb, sokkal több erőforrás és tehetség áramlik a magyar gazdaságba. Kitárul a lehetőségek köre, színesedik a szolgáltatások palettája, erősödik a hazai vállalkozók társadalmi szerepvállalása és közéleti súlya. Egyre jobban érezheti mindenki, hogy életünk történetének mondatait nem alárendelő szerkezetben és nem felszólító vagy óhajtó módban írják.

Ha picit erősödik meg a Vállalkozó Magyarország, akkor picivel lesz jobb az életünk. Ha sikerül a piaci, civil, szellemi és állami erőfeszítések egymást erősítő működését kialakítani, akkor reálisan rajzolódhat ki egy olyan, erős vállalkozói világ képe, amit ma még csak másoktól merünk irigyelni, megvalósulhat a Vállalkozó Magyarország.”

Borítókép: MTI/Krizsán Csaba