Szlovákia elnököt választ – szakértővel vettük át a kínálatot és az esélyeket

Tizenegy személy jelöltette magát a március 23-án esedékes szlovákiai elnökválasztásra, mármint ennyi embernek sikerült összeszednie a szükséges támogató aláírásokat – 15 ezer honpolgárét vagy 15 parlamenti képviselőét. Innen már csak formális procedúra következik – február 13-ig még ellenőrzik a jelöléseket – a kampány azonban már megkezdődött.

Szlovákiában közvetlenül választják az államfőt, ötéves időszakra, a választás kétfordulós, ha csak nem sikerül az egyik indulónak egyből bezsákolnia 50 százalék plusz egy voksot; ha ez nem jön össze, a második fordulóban a két legjobb méretik meg.

Zuzana Caputová – akinek megbízatása június 15-én jár le – nem indult az újraválasztásáért, így kizárólag férfiakból áll a jelöltek csapata. Akik név szerint:

• Peter Pellegrini házelnök, a második legnagyobb kormánypárt, a Hang (Hlas) elnöke
• Ivan Korcok, aki Igor Matovic és Eduard Heger kormányaiban is volt külügyminiszter
• Stefan Harabín, a legfelsőbb bíróság korábbi elnöke
• Ján Kubis, Robert Fico korábbi külügyére – függetlenként
• Andrej Danko házelnök-helyettes, a legkisebb kormánypárt, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke
• maga Igor Matovic korábbi kormányfő
• Marián Kotleba, a neofasiszta Mi Szlovákiánk Néppárt elnöke
• Patrik Dubovsky történész
• Robert Svec politikus
• Milan Náhlik exrendőr

Mindezek közül a felmérések azt jósolják, a balos-nemzeti Pellegrini és a progresszívebb Korcok lehet befutó a második fordulóba. „Esetleg Harabín még szóba jöhet, de nem lesz befutó” – említi még a listánk harmadik szereplőjét Őry Péter politikus, a Pro Civis Polgári Társulás elnöke, aki eleve igen szkeptikus annak kapcsán, megérte-e a magyar pártnak jelöltet állítani.

Emlékezetes, a magyar párt – akkor éppen Alianca-Szövetség néven – 4,32 százalékkal igen rossz eredményt ért el a tavaly őszi parlamenti választásokon.

Azonban Őry szerint Forrónak esélye sincs efölé kerülni.

Értelemszerűen eleve van egy esélytelenség-érzés: a nyolcszázalékos magyar közösség, ha megfeszül, sem tudja a második fordulóig sem eljuttatni a jelöltjét, így a szimbolikus téten túli tétnélküliség nem hat jól a választókedvre.

Ráadásul a Szövetség (vagyis ma már: Magyar Szövetség) a magyarok körében is igen alacsony szavazati arányt ért el legutóbb.

– hangsúlyozza Őry. Számszerűen nem volt egyébként nagyon rossz a szavazatok számát tekintve az eredmény – 130 ezer –, ugyanakkor 76 ezer magyar nem szavazott a Szövetségre, és egy jó 150 ezres tömb távol maradt a voksolástól, miközben az országos részvétel meg magas volt.

Vagyis: sok magyar kiábrándult és otthon maradt, és ha nincs pillanatnyi ügy vagy szikra, ami belobbantja a lángot, akkor ez így is marad. Mások szlovák pártok, szlovák jelöltek mellé álltak az esélytelen magyar helyett, „vagyis sokan az első fordulóban valószínűleg el sem mennek szavazni” – taglalja. Egyébként a közvélemény-kutatók szerint

Nyilván a defetista kommunikáció sem hoz a konyhára: Forró szórólapjain a négy százalékot célozza meg, vagyis deklaráltan arra készül, hogy ki fog kapni. „Indulásom egyetlen szlovák jelöltet sem veszélyeztet” – áll a szórólapján. Márpedig a vesztesre nem szívesen szavaz senki.

A fentiek fényében viszont a kitűzött négy százalék is kimondottan hurráoptimista célnak tűnik, Őry szerint legalábbis Forró nem olyasvalaki, aki a megosztott felvidéki magyarság pártpolitikai mocsara fölé tudna emelkedni. S aki képes is volt erre – Bárdos Gyula –, az is alig 5,1 százalékot ért el; amikor két jelölt volt, Menyhárt József és Bugár Béla, előbbi vissza is lépett, utóbbi pedig 3 százalék körüli eredménnyel zárta a próbálkozást.

Önmagában a köztársasági elnök jelölése ettől még lehetne előremutató. „Lehetne közösségegyesítő szerepe egy köztiszteletben álló, pártok fölött egyesítő személy részvételével – ilyen most nincs, vagyis olyan nincs, aki el is vállalná a jelöltséget” – példálózik Őry. „Ha nincs vita és egyben van a tábor, akkor pedig lehetne egy felkészülés a következő EP-választásra – de ennek sincs jele”.

Summa summárum: Őry 3 százalék alatti eredményt jósol – és némi kárt a megmaradt magyar szavazók választási hajlandóságában.

(Másfelől – tehetjük hozzá – annak sem feltétlenül lett volna jó üzenete, ha nem indul egyáltalán magyar jelölt).

***

Nyitóképünk archív: Forró Krisztián, a felvidéki magyar párt, a Szövetség elnöke (k) beszél az előrehozott szlovákiai parlamenti választások után, az eredményváró végén a párt pozsonyi központjában 2023. október 1-jén hajnalban. MTI/Illyés Tibor