Kiderült, milyen illata volt a rómaiaknak

Egy meglepően jó állapotban fennmaradt parfümös üveg új ismeretekkel gazdagította a tudósokat az ókori rómaiak mindennapjairól. A mintegy kétezer éves palack tartalmának kémiai elemzései során többek között kiderült, hogy már több ezer évvel ezelőtt is használták a földes illatú pacsulit a parfümök készítéséhez.

A Science News szerint az első századból származó kvarclombikot még 2019-ben találták meg egy római temetkezési helyen, a dél-spanyolországi Carmona városában, amely már az ókorban is fontos településnek számított.

Az üvegcse egy tojás alakú ólomdobozba helyezett üvegurnából került elő. Az urnában megtalálták az esszenciát rejtő lombikot és egy 40 év körüli nő elhamvasztott maradványait is – idézte a lap José Rafael Ruiz Arrebolát, a Cordobai Egyetem vegyészét. „A hamvasztás a temetés elterjedt formája volt abban az időben, és azok a rómaiak, akik megengedhették maguknak, olyan tárgyakat helyeztek el sírjaikba, amelyeket magukkal akartak vinni a túlvilágra is” – fogalmazott a szakértő.

A Science News cikke szerint ráadásul a kvarcüveg önmagában is luxuscikknek számított a római korban, mivel a kvarc rendkívül kemény, ezért nehezen alakítható anyag. A tárgy apró mérete és részletgazdagsága is ritka leletnek számított egy temetkezési helyen. A tudósok szerint még szokatlanabb az, hogy szorosan lezárva találták meg. Dolomitfedőt kapott, amit egy sötét, kátrányszerű anyag borított, amelyről a kémiai elemzés kimutatta, hogy bitumen. Az edény belsejében pedig egy szilárd massza volt – az üveg fennmaradt eredeti tartalma, amely a pacsuli mellett más növényi olajakat is tartalmazott.

A tudományos portál rámutatott: a bitumenes tömítés kulcsfontosságú volt a pacsuli kémiai jellegzetességeinek megőrzésében: nemcsak az illatot tartotta az üvegben, hanem az adszorpciónak – gáz, gőz vagy folyadék megkötése – nevezett folyamat révén a parfüm molekuláit is „csapdába ejtette”.

Növényi olajokatat és virágkivonatokat is alkalmaztak az ókor „kozmetikusai”

Az ókori írott parfümreceptekből – bár homályosak és hiányosak –, korábban már kiderült, hogy a rómaiak az  illatkivonatokat és a különböző esszenciákat növényi olajokkal, például olívaolajjal keverték össze, így gondoskodtak azok tartósításáról. Korábbi tanulmányokban pedig a kutatók arról írtak, hogy virágkivonatokra utaló nyomokat fedeztek fel a kozmetikumok tárolására használt – unguentaria néven ismert – üvegekben. De ez volt az első alkalom, hogy az aroma forrását azonosították – derült ki a cikkből.

„Tiszta költészetként” tekint az illatokra a magyar parfümőr

Minya Viktória, világszerte elismert parfümőr korábban a  Mandinernek nyilatkozva rámutatott: „akkor jó választás egy parfüm, ha illeszkedik a hangulatunkhoz: erőt ad, s azt érezzük, hogy ide nekünk az oroszlánt is, vagy éppen elcsendesít és burokba von, amikor bezárkóznánk kicsit. A mai napig nem tudom biztosan, mi volt a Hedonist sikerének titka, de eltalált valamit az emberekben. Amit akkoriban készítettem, még »tiszta költészet« volt. Most megfontoltabb vagyok: a fejlesztés során

– fogalmazott a szakember, aki saját megfogalmazása szerint több mint tíz éve már, hogy „az orrával dolgozik”.

Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay