Módszertani nonszensz az NGO 2022-es jelentése – mondja lapunknak a Nézőpont Intézet elemzője, megjegyezve: semmi kétség afelől, hogy az rendeli a nótát, aki fizeti a zenészt. Ez esetben a nemzetközi donorok, többek között Soros György alapítványa.
Publikussá vált a Transparency International 2022-es jelentése, amiben saját, korrupciós percepciós indexük (CPI) alapján vizsgálták, milyen szinten áll a korrupció a világ országaiban. Míg egy évvel korábban az Európai Unión belül Bulgária volt a legkorruptabb állam, Magyarország pedig az utolsó előtti helyen „végzett”, addig a legfrissebb kiadvány szerint Magyarország „számít” a közösség legkorruptabb államának.
A szervezet mindezt az egy évtizede zajló, „rendszerszintű korrupció kiépülésével és a jogállamiság romlásával” indokolja. A magyar kabinet erre reagálva viszont kifejtette: hazug jelentésről van szó, mivel a nemzetközi szervezet sem a brüsszeli bürokráciát, sem az Európai Parlamentet nem vizsgálta. Hozzátették, a Transparency International ahhoz a „Soros-hálózathoz tartozó szervezet, amely a dollárbaloldal korrupciós botrányában és a brüsszeli korrupciós botrányban is nyakig benne van”.
A világranglistán egyébként Magyarország a maga 42 pontjával (a százból) a 77. helyen áll, amelyen más országokkal – így Burkina Faso, Kuvait, Salamon-szigetek, Kelet-Timor, Trinidad és Tobago, Vietnam – osztozkodik.
A Mandineren korábban Kohán Mátyás újságíró kivesézte a legújabb, ellenzéki körökben nagy sajtóvisszhangot kiváltó NGO-jelentést. Miért életidegen, hogy Katar és Ruanda (vagy Szenegál, Ghána, Benin és Namíbia) kevésbé számít korruptnak az értelmezésük szerint, mint Magyarország? (Előbbi épp a brüsszeli korrupciós botrány fényében érdekes.)
Portálunk most megszólaltatott egy szakértőt is, hogy miért lehet problémás a Transparency indexe. Korábban ugyanis arról lehetett olvasni, módszertani módosítások kerültek bevezetésre CPI-t illetően.
„Rendszeresen publikált tanulmányoknál a módszertani változtatások általában ellehetetlenítik a különböző hullámokban készült munkák összehasonlítását” – hívja fel a figyelmet portálunknak Talabér Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője. Szerinte az idősoros összehasonlításnál nagyobb kérdés, hogy az országok egyáltalán mennyire rangsorolhatók: a CPI-rangsor összeállításához legfeljebb 12 különböző szervezet 13 szakértői felmérését veszik alapul, ám a figyelembe vett adatok száma országonként eltérő. A Transparency tehát úgy hasonlít össze országokat, „hogy valahol csak nyolc, valahol tíz, de akár ettől eltérő mennyiségű kutatást használnak fel a végső pontszám megállapításához”.
Vagyis – fogalmaz a szakértő –
„Az országonként különböző mennyiségű adat felhasználása módszertani nonszensz, s elkerülhetetlenül torz eredményekhez vezet. Ezáltal az NGO indexei médiahírek generálására és politikai nyomásgyakorlásra alkalmas, módszertanuk alapján viszont országok összehasonlítására nem hiteles adat.”
Aggregációs aggályok is felmerülnek? Úgy tűnik igen. Talabér Krisztián leszögezi: a Transparency egyáltalán nem(!) a korrupciót vizsgálja, hanem a korrupciós érzületet. Ráadásul ebben sem a közvélemény mérésére, hanem annak befolyásolására törekednek az NGO-nál, mivel nem az állampolgárok véleményét kérik ki az index elkészítésekor, hanem egy gondosan kiválogatott „szakértői” gárdát. „Az ilyesfajta nyilatkozatok is inkább a »vélemény« kategóriába esnek, a valós megállapításokra alkalmas tények mást mutatnak.”
A Nézőpont elemzője emlékeztet: szakértői konszenzus van arról, hogy a nagymértékű korrupció hosszú távon negatívan hat a gazdasági növekedésre és az állam adóbeszedési hatékonyságára, megrendíti a közbizalmat és rombolja a társadalmi normákat. Csakhogy „miközben évről évre romló tendenciát jelez a Transparency a magyar korrupció helyzetét illetően, az objektív mutatókban – a magyar gazdasági fejlődésben és az állam adóbeszedési hatékonyságában – éppen egy ellenkező irányú, pozitív trend mutatkozik meg.”
hogy a szervezetet számos állami szereplő, nagyvállalat, alapítvány és egyéb piaci szereplő finanszírozza – teszi hozzá a szakértő, megjegyezve azt is: az idei kiadványuk első és második helyezettje, Dánia és Új-Zéland külügyminisztériuma is megtalálható a donorok között. „A jól ismert mondás látszólag itt is érvényes: az rendeli a nótát, aki fizeti a zenészt. És persze nem érdemes megfeledkezni a fődonorról, Soros György alapítványairól sem.”
S ahogy a jogállamiság/joguralom konkretizálásában (lásd: Judith Sargentini által jegyzett „jogállamisági jelentés”; Gwendoline Delbos-Corfield-féle „demokrácia-jelentés”) sincs egyetértés, úgy a korrupciónak sincs nemzetközi konszenzussal elfogadott definíciója. Talabér Krisztián úgy véli, ezzel rendszeresen visszaélnek, mi több, sok tisztázatlan, a szélesebb nyilvánosság számára értelmezhetetlen fogalommal dobálóznak manapság politikai aktorok, ami pedig igazán veszélyes, „hogy ezek gyakran hivatkozási alappá is válnak”.
A Nézőpont elemzője arra is rámutat: a Transparency közel három évtized alatt monopolizálta a korrupciókutatást, s olyan mérési projekteket működtet, amelyek tudatosan nagy médiavisszhangot generálnak. „Ezek a korrupciót osztályozó rangsorok egyúttal jelentős hatással vannak egy-egy ország nemzetközi hitelességére és gazdasági pozíciójára. A CPI ennek köszönhetően
inkább funkcionál nemzetközi nyomásgyakorló eszközként,
mint a korrupció mértékéről hitelesen tájékoztató mérceként.”
Nyitókép: Fabrice COFFRINI / AFP
A politikus gyermekbántalmazásokkal kapcsolatos kijelentései annak fényében is érdekesek, hogy mit mondott róla korábbi felesége, Varga Judit volt igazságügyi tárcavezető.
A magyar családok egy liter üzemanyagért 60-80 forinttal többet fizetnek, mint egy éve.
Gyanúsan alacsony összegért juttatta saját tulajdonba a XVI. kerületi székházat az MSZP helyi elnöke, Csizmazia Ferenc.
A korrupciót mint kampánytémát szoros egymásutánban utasították vissza a magyarok, a törökök, a lengyelek, a szlovákok és a horvátok is.
A döntés arra sarkallja a külföldön élő ukránokat, hogy inkább lemondjanak az ukrán állampolgárságukról – értékelt Anton Bendarjevskiy Oroszország-szakértő.
Kínzás és kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód; kemény és életveszélyes börtönkörülmények is szerepeltek a jelentésben.
A politikus gyermekbántalmazásokkal kapcsolatos kijelentései annak fényében is érdekesek, hogy mit mondott róla korábbi felesége, Varga Judit volt igazságügyi tárcavezető.
A volt miniszterelnök szerint egyébként a lemondás „nem államférfiúi gesztus”, és Magyar Péterről is meg van a véleménye.
