Kínai kémek suttognak az európai döntéshozók fülébe
Egyre több, Európában tevékenykedő kínai kémre derül fény, azonban nem egyszerű leleplezni őket. Peking pedig igencsak kreatív.
Történelmi léptékkel mérve nem is olyan régen Európa a világ gravitációs pontjának számított. A Római Birodalommal kezdődő korszakokban Európa volt az a földrész, amely a világ többi része közül kiemelkedett. Ennek során nem elsősorban katonai erőfölénye, hanem szellemi, kulturális, művészeti, ipari és gazdasági teljesítménye esett latba. Ehhez a kereszténység teremtett számára civilizációt. Ez a közös vízió vált a keresztény európai államok közösségének kötőanyagává, és indította őket a világ felfedezésének és megismerésének útjaira. Európaközpontú jegyekkel formálódott a nemzetközi jog, miközben Európa
a civilizáció gyújtópontjává vált.
A trónfosztás 1914-ben kezdődött, és a második világháború lezárását követően véglegesedett. Az európai államok keresztény közössége átadta helyét egy globális nemzetközi közösségnek. Egyértelművé vált, hogy Európa ereje apad, a saját kontinensének sem tud magabiztos védelmet nyújtani. A történelemnek azonban továbbra is a fő színtere maradt: Európa volt az a földrész, ahol Kelet és Nyugat találkozott. Ebben a skandináv térség és Finnország játszott sajátos szerepet. Helsinki, ahol az 1975-ös záróokmány aláírásával megindult a folyamat, amely léket ütött a szovjet berendezkedésen. Reykjavík, ahol 1986 októberében találkozott Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov, és e találkozóval kezdetüket vették a Szovjetunió utolsó évei. Stockholm, amely
a nemzetközi gazdasági viták rendezésének otthonává vált. A történelmet továbbra is Európában írták.