Nagy felfedezések, reneszánsz, reformáció: 1490 és 1530 között Európa volt a világ legdinamikusabb helye. Nem mintha mi, európaiak találékonyabbak lennénk bárkinél. Egyszerűen hagytuk, hogy a nemzetek és ideák közötti versengés kikényszerítse a technológiai innovációt – állítja egy bokszfanatikus kaliforniai történész.
2021. október 20. 13:35
p
1
0
0
Mentés
A történetírásban az 1990-es, 2000-es évek a nagy személyiségek vizsgálata körül forogtak. Az egyetemi konferenciákat életművek tematizálták, a repülőtéri könyvesboltok polcai monumentális életrajzoktól roskadoztak. Karakterek írják a történelmet, érveltünk Ronald Reagan vagy II. János Pál emlékezetére utalva. Aztán minden megváltozott – a 2010–20-as évek trendje a személyektől nem függő, rendszerszintű összefüggések feltárása az emberiség sorsának alakulásában. A civilizációtörténethez „big data” alapon közelítő orosz Peter Turchin vagy a kultúrát evolúciós megközelítésben taglaló izraeli Yuval Harari mellett Patrick Wyman is méltó a figyelemre, aki intézményi és technológiai tényezőkre építi magyarázatát. Szerzőnk egyébként bokszimádó sportújságíróból lett történész, akinek podcastsorozatát Róma hanyatlásáról százezrek hallgatják.
Legújabb könyvében Wyman egy szűk, ám annál izgalmasabb periódus, az 1490 és 1530 közötti „pillanat” belső szerkezetére koncentrál Európában. Nem mintha az a kor nélkülözte volna a markáns személyiségeket Kolumbusz Kristóftól Luther Mártonig. Ők és kevésbé ismert, ám jelentős és Wyman könyvében nagy hangsúlyt kapó kortársaik, köztük Jakob Fugger bankár vagy Aldus Manutius nyomdász sikertörténetei mögött azonban egy sem előtte, sem utána nem jellemző struktúra állt. Ez tette lehetővé a Nyugat felemelkedését – s igen, ennek hiánya teszi versenyképtelenné napjaink Európáját. Hogyan foglalható össze ez a különleges konstrukció?
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
Az elmúlt évtizedben a gazdasági integrációt célzó együttműködésből egy a tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, saját hatásköreit a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszer alakult ki.
Az utóbbi hetekben több városban és budapesti kerületben összekapott az önkormányzati jelölteken az ellenzék, és nem jött jól neki Magyar Péterék megjelenése sem. Helyzetképünk a baloldal választási előkészületeiről.