A kisadózó vállalkozások tételes adója az utóbbi évek gazdaságfehérítési sikertörténete. Az adóforma egyszerűsége és vonzereje azonban számos vállalatot csábított arra, hogy bújtatott munkaviszonyt leplezzen vele. A visszaéléseknek akar véget vetni a tervben lévő új szabályozás.
Takács Zsolt írása a Mandiner hetilapban.
A kormány 2013-ban a kis- és a középvállalkozások adózási feltételeinek javítására bevezette a kisadózó vállalkozások tételes adóját, ismertebb nevén katát, és a kisvállalati adót, azaz a kivát, amelyek azóta is töretlen sikernek örvendenek. Az utóbbi években felülvizsgálták a kisvállalati adót, és folyamatosan csökkentették a mértékét, helyzetbe hozva a hazai kisvállalkozásokat. Az eredmény: egyre több vállalkozás kezdte alkalmazni a két adózási formát.
A kata bevezetésével létrejött egy egyszerű, átlátható, könnyen tervezhető adónem. Mint Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) alelnöke a Makronómnak rámutat, az adózási forma nagyjából 150 ezer ember munkaviszonyát fehérítette ki, aki a szocialista-liberális érában inkább az adóelkerülést választotta. A kata bevezetésével a kormány lemondott a közterhek egy részéről a gazdaság fehérítésének fejében, amivel egyértelmű sikert aratott. 2020. március elején már több mint 391 ezren választották ezt az adózási formát, ami jelentős növekedés 2016 végi 175 ezres számhoz képest. Miként Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára a Magyar Nemzetnek nyilatkozta, a hazai tapasztalat szerint az alacsony mértékű adókat ténylegesen befizetik az emberek.
A kisadózó vállalkozások tételes adóját most mégis szigorítaná a kormány. Hende Csaba fideszes képviselő nyújtotta be az adózási forma átalakítását célzó törvénymódosító javaslatot azzal az indoklással, hogy sok munkaadó és munkavállaló nem csupán élt, de visszaélt az adónemmel, mivel könnyedén tudta leplezni vele a bújtatott munkaviszonyt.
„Túl jól” sikerült a gazdaságfehérítés
Számos nagyobb vállalkozás kezdte el kényszervállalkozásba szorítani a munkavállalóit, mivel sokkal kevesebb adót kell fizetni kata esetén, mint ha a járulékokat fizetné meg a munkaadó. Például ha nettó 300 ezer forintos bért kíván adni a munkavállalónak, az a cégnek 550 ezer forintjába fog kerülni, a kata esetén ez az összeg 350 ezer forint. Ráadásul ennek az adminisztrációját már a kényszervállalkozóvá kiszervezett kisadózó fogja intézni, a munkaadó még a bérszámfejtésen is időt, erőforrást spórol. A kényszervállalkozó azonban sokkal alacsonyabb szintű társadalombiztosítási ellátásra, például nyugdíjalapra tesz így szert, mint hasonló nettó fizetés esetén.
Azt, hogy a munkaadó a vállalkozói létbe kényszerítette-e a dolgozót, nehéz ellenőrizni, ez okozza a kata körüli vitákat. Amennyiben az adott tevékenységet a megbízott kisadózó a saját eszközeivel, a saját időbeosztása szerint végzi úgy, hogy a megbízójának nincs közvetlen utasítási joga, valamint a kisadózó bevételeinek kevesebb mint fele érkezik az adott megbízótól, arra utal, hogy nincs szó bújtatott munkaviszonyról. Az előbbi kritériumok közül egynél többnek kell teljesülnie ahhoz, hogy ne merüljön fel a trükközés lehetősége. Csakhogy e kritériumokat a valóságban nehéz ellenőrizni, a kisadózók így természetesen „megfelelnek” a katázás kritériumainak.
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
Az elmúlt évtizedben a gazdasági integrációt célzó együttműködésből egy a tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, saját hatásköreit a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszer alakult ki.
Magyar Péter előbb-utóbb vagy kiegyezik a bukott kormányfővel, vagy „integrálja”.
Az utóbbi hetekben több városban és budapesti kerületben összekapott az önkormányzati jelölteken az ellenzék, és nem jött jól neki Magyar Péterék megjelenése sem. Helyzetképünk a baloldal választási előkészületeiről.
Nem nehéz megjósolni: a Bayern Leverkusen lesz az Európa Liga-finálé egyik résztvevője.
Apja szerint azért jelölteti magát, hogy „senkivel ne történhessen meg többé Európában, ami vele történt”.
