Sulyok Tamás: Az előítéletektől mentes kölcsönös bizalom a nemzet egységének alapja (VIDEÓ)

Bizalmat szeretne építeni az előítéletektől mentes kölcsönös meghallgatás és megértés révén Sulyok Tamás megválasztott köztársasági elnök, aki hétfőn az Országgyűlésben azt mondta, bizonyos hatáskörökben – például a kitüntetések, a kegyelmezés esetén – a lehető legszélesebb transzparencia híve.

Megválasztása után elmondott beszédében az új államfő, aki az Alkotmánybíróság elnöke, azt ígérte, a köztársasági elnöki székből is az alkotmányos alapjogok és értékek méltányos kiegyenlítésén fog munkálkodni. 

– tette hozzá. Sulyok Tamás közölte azt is, számára alapvető fontosságú alkotmányos alapértékek a nemzeti alkotmányos identitás és a népszuverenitáson alapuló államiság.

A nehézségekkel küzdők, az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe kerültek vagy magukról gondoskodni nem képesek, a szenvedők, az idős, a beteg, a magányos emberek mindig számíthatnak figyelmemre és támogatásomra – hangsúlyozta.

– fogalmazott.

A jogállam korrekten definiált fogalma eszményből bálvánnyá alakul át

Elmondta, számára minden hatalom csak a jog keretei között értelmezhető. Meggyőződése szerint a jog értékeket hordoz, ezért központi funkciója az egymással versengő értékek méltányos kiegyenlítése. „Számomra a politikai megközelítések főleg akkor és annyiban váltak érzékelhetővé, ha azok a közjog által meghatározott jogi keretrendszerben értelmezhetők voltak” – mondta. Kifejtette, alapvetően és elsősorban közjogi, alkotmányjogi problémákat tudta és tudja ezután is érzékelni abból a nagy rendszerből, amelyet a politika szóval szoktak leírni.

Sulyok Tamás arról is beszélt, látható, hogy a jogállam jogilag korrekten definiált fogalma hogyan vész el, hogyan alakul át „eszményből bálvánnyá” a jelenlegi Európában a tisztán haszonelvű politikai megközelítés során.

 – fogalmazott, hangsúlyozva, „aki magyar, az európai is”. Elmondta, olyan Európát szeretne, ahol az értékek többet jelentenek az érdekeknél, ahol az uniós intézményekben elsősorban nem politikai, hanem jogi jellegű munka folyik.

Kegyelmezés esetén a lehető legszélesebb transzparencia híve

Úgy folytatta, nem léteznek a tagállamoktól független európai értékek, hanem a tagállami alkotmányos értékrendekből tud kifejlődni egy olyan európai értékrend, amelyik a tagállamokban közös. 

Az új köztársasági elnök álláspontja szerint a szuverenitás fogalmilag oszthatatlan, ezért az Európai Unió tagállamai, így Magyarország sem szuverenitást, hanem hatásköröket ruház át az unióra, s mindezt azért teszi, mert azok közös gyakorlása hatékonyabb, mintha azokat a tagállamok maguk gyakorolnák.

Sulyok Tamás azt mondta, az Alkotmánybíróság és a köztársasági elnöki intézmény is kívül esik az államhatalmi ágakon és ezt a kívülállást súlyponti kérdésnek tartja. Köztársasági elnökként is az alaptörvény által meghatározott keretek között, az ott definiált hatáskörökben, az alaptörvény értékrendje szerint elveimhez hűen, jogászként kívánok működni – jelentette ki. Jelezte, bizonyos hatáskörökben – például a kitüntetések, a kegyelmezés esetén – a lehető legszélesebb transzparencia híve.

(MTI)

Sulyok Tamás teljes beszédét itt tekinthetik meg:

Nyitókép: Koszticsák Szilárd