Felkapta a vizet Gőgös a bizottság ülésén

Felkapta a vizet a szocialista Gőgös Zoltán a mezőgazdasági bizottság ülésén. Az országgyűlési képviselők eszmecseréje nem hozott újat az 1990 óta zajló vitában, hogy a tőkés nagyüzemi rendszer-e a megoldás a magyar mezőgazdaság fejlesztésére, vagy a 60 éves gyakorlat Nyugat-Európában, amelyben a versenyképesség alapját a kis és közepes birtokok, a családi gazdaságok adják - mondta Font Sándor.

A kormány határozott ez ügyben – szögezte le –, a mostani 50-50 százalékos kis és közepes illetve nagyüzemi földhasználati arányt, a családi gazdaságok javára kívánja megváltoztatni 80-20 százalékra. Így a támogatási arányok is ennek alapján változnak – tette hozzá.

„Ennyi hülyeséget régen hallottam. Azok az emberek akarják megreformálni a magyar mezőgazdaságot, akik a tehén elejét és hátulját sem tudják megkülönböztetni” – fakadt ki Gőgös Zoltán, az MSZP szakpolitikusa, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának korábbi alelnöke, az ellenőrző albizottság ülése után újságírók előtt. Emlékeztetett: a mezőgazdaságban van 100 ezer alkalmazott, őket annál az 500-nál valamivel több gazdaságnál foglalkoztatják, amelyektől most komoly pénzeket vesznek el. Mintegy 70 milliárd forintnyi forrást vonnak el tőlük összességében, és ebből adnak vissza húsz milliárd forintot, „ezeket a vállalkozásokat nem verték agyon, csak félig” –tette hozzá.

Felhívta a figyelmet: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint is át kellene gondolni a helyzetet, és azt javasolta, hogy a forráselvonással sújtott cégek kapjanak bérkompenzációt. Ez szerinte benne volt a szaktárca eredeti javaslatában. Azt szintén sérelmezte Gőgös Zoltán, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a legnagyobb tagdíj-befizetőit nem képviseli. Ezen az MSZP szakpolitikusa szerint sürgősen változtatni kell, mert ez a konkurencia érdekeit szolgálja. Példaként említette a véleménye szerint az intézkedés nyomán várhatóan jelentősen csökkenő magyar tejtermelést, és a megszűnő munkahelyeket.

Gőgös szerint kis és közepes vállalat minden olyan cég, ahol az éves árbevétel nem éri el az 5 milliárd forintot, és a foglalkoztatottak száma az 500 főt. Az agráriumra ez ugyanúgy vonatkozik, mint más gazdasági szektorokra. A kormánynak úgy tűnik mindez nem számít – vonta le a következtetést Gőgös Zoltán.