A nők többre képesek, mint otthon sütni-főzni, a családjukról gondoskodni. Szerepet kell vállalniuk.
„Valószínűleg sokaknak ismerős az ‘50-es évek amerikai háziasszonyának képe, aki szépen sminkelve, beszárított hajjal, szoknyában takarít otthon, meleg vacsorával várja haza a férjét, mindig kedves, mosolygós, hálás a szép családjáért és azért, hogy gondoskodhat róluk. Akár szimpatikus ez a nőkép, akár a hideg ráz tőle, tagadhatatlanul nagy hatása volt a nőkkel kapcsolatos, nyugati világban élő elvárásokra, és arra, hogy mit tartunk a nők feladatának és a nők ideális szerepének egy társadalomban.
Betty Friedan végre magyarul is megjelent könyve, A nőiesség kultusza, ezt a nőképet és az általa formált női életeket járja körül és kritizálja rengeteg példán, interjún és statisztikán keresztül. Friedan könyvét, amely eredetileg 1963-ban jelent meg az Egyesült Államokban, a feminizmus második hullámának elindítójaként szokás emlegetni, ami egyértelműen mondja ki: a nők többre képesek, mint otthon sütni-főzni, a családjukról gondoskodni. Szerepet kell vállalniuk, és helyet kell nekik adni a közéletben, politikában, gazdaságban, a társadalom minden szegletében.
A könyvről rengeteg recenzió és kritika született az elmúlt évtizedekben: sok szól Friedan tagadhatatlan éleslátásról, és magasztalja a szerepét a feminista mozgalomban, mások a kötet szűklátókörűségére mutattak rá, hiányolva a második hullámos feminizmus későbbi éveiben elterjedő interszekcionalista szemléletet (például a fekete és munkásosztálybeli nők helyzetének beemelését). Ebben az írásban nem célom ezeket a gondolatokat megismételni. Ehelyett annak a bemutatására teszek kísérletet, miért releváns és tanulságos olvasmány egy több évtizede, Amerikában megjelent feminista kötet ma, 2022-ben Magyarországon.”
Nyitókép: Pixabay
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
Most mit lehet erre mondani?
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
Lisa Archbold végül ügyvédet fogadott.
A nők védelme örvén akarja rákényszeríteni az egyes országok jogrendjére a genderlobbi hazugságainak elfogadását.
A felperes apa szerint a lánya nem kompetens egy ilyen súlyú döntés áttekintésére és meghozatalára.
Igazi öngól.
Nagy siker a kínai elnök budapesti látogatása, de nem azért, amit a gazdasági lap és a Szabad Európa állít.
