A kormány elkötelezett Magyarország klímasemlegessége mellett

„A KDNP tudatosan nem környezetvédelemről, de még csak nem is természetvédelemről, hanem teremtésvédelemről beszél. Pontosan mit jelent ez fogalom?

Álláspontunk szerint a teremtésvédelem fogalma teljesebb, mégpedig nemcsak azért, mert a lehető legátfogóbb módon irányozza elő világunk megőrzését, hanem azért is, mert jelzi, hogy a keresztény ember felelősséggel tartozik teremtett világunkért. Ahogyan a Szent II. János Pál pápa által 1979-ben az ökológiával foglalkozók védőszentjévé nyilvánított Assisi Szent Ferenc írja: a teremtés nyelv, melyen keresztül az Úr teremtményéhez, az emberhez beszél. Szent II. János Pál pápát mélyen foglalkoztatta a teremtett környezet védelme. 1990. január 1-jén, a Béke világnapja alkalmából »Békesség a Teremtő Istennel, Békesség az egész teremtett világgal« című üzenetében rámutatott az ökológiai válság erkölcsi természetére és a keresztény ember felelősségére a gondok orvoslását illetően.

Mára az ipari szennyezések és a természeti katasztrófák sorozata nyomán egyértelművé vált, hogy tudatosabban kell ügyelni bolygónk értékeire, mert azok megmaradása nem magától értetődő. A keresztény ember felelőssége, hogy mindazt, amit elődeitől örökölt, megőrizze és továbbadja az utódainak. Felelősségünk része az is, hogy reális környezetvédelmi célokat tűzzünk ki magunk elé. Ennek érdekében a kormány elfogadta az új Nemzeti Energiastratégiát, amely 2040-es kitekintéssel 2030-ig határozza meg Magyarország energia- és klímapolitikai prioritásait.

Az új Nemzeti Energiastratégia középpontjában a tiszta, okos és megfizethető energetikai szolgáltatás áll. A négy legfontosabb pont: a fogyasztók központi szerepe, az energiaellátás biztonságának megerősítése, az energiaszektor klímabarát átalakítása, valamint a gazdaságfejlesztési jelentőségű innovációs lehetőségek ösztönzése. A klímavédelem, az ellátásbiztonság és a versenyképesség együtt kap jelentős szerepet a tervekben.

Fontos, hogy az áramtermelés legnagyobb része atomenergiából és megújuló energiából, elsősorban naperőművekből származzon. Ezek nem egymást kizáró, hanem egymást támogató megoldások. A klímavédelem kapcsán két céldátumról fontos beszélnünk, 2030-ról és 2050-ről. A magyar kormány elkötelezett abban, hogy 2030-ra az energiatermelésünk 90%-ban kibocsátásmentes legyen, valamint hogy 2050-re Magyarország klímasemlegessé váljon. Ugyanakkor azt is fontosnak tartjuk, hogy mindezek árát ne a magyar emberek fizessék meg.

A nyugat-európai liberális politikusok jellemzően milyen válaszokat adnak a klímaváltozás kihívásaira?

Sajnos számos esetben tapasztalom, hogy a nyugat-európai liberális politikusok a környezetvédelemre csak hangzatos politikai üzenetek formájában tekintenek – valós tartalom és reális stratégiák nélkül. Sajnos ezek a politikusok sokszor csak a felelőtlen kijelentésekben és a félelemkeltésben jeleskednek. Az ő céljuk az, hogy a bolygónkért aggódó emberekben erősítsék a félelem érzetét és azt a tévhitet, hogy a riadalomkeltéssel egyidejűleg csak ők tudnak választ adni a klímaváltozás kihívásaira.

Mi, kereszténydemokraták azonban úgy gondolkodunk, hogy szükség van a folyamatos párbeszédre, a lakosság bevonására és a gyakorlati válaszok konkrét megfogalmazására, mert nélkülük nem lehet megoldani a klímaváltozásból eredeztethető nehézségeket. Szerintünk csak az emberekkel, az ő meggyőzésükkel és együttműködésükkel tudunk hathatósan lépni mindannyiunk érdekében.”