Erre tessék gombot varrni, Magyar úr! Az Európai Bizottságnak pedig ezúton is hálásan köszönjük
Némelyeknek egyszerűen mindig sikerül olyan szögből nézni az eseményeket, ahonnan Magyarország egy merő lúzer. Francesca Rivafinoli írása.
Félünk egymástól, és erre a szorongásra többletteherként rakódik rá, hogy egyre fokozódik bennünk a kételkedés a hatóságok, a hatalom által megtett lépésekkel szemben.
„Kiegyensúlyozatlan légkörű mindennapjainknak, a bizonytalan horizontú járványhelyzetnek az is hozadéka, hogy sok tekintetben felerősödött és egyre erősödik bennünk a bizalmatlanság. Eleve bizalmatlanságot szül az, hogy nem tudni, a tünetmentesen járkálók közül ki vírushordozó, ezért az utcán, a boltban, a lépcsőházban is gyanakodva méregetik egymást az emberek, sietős léptekkel igyekeznek eliszkolni egymás mellett. Félünk egymástól, és erre a szorongásra többletteherként rakódik rá, hogy egyre fokozódik bennünk a kételkedés a hatóságok, a hatalom által megtett lépésekkel szemben.
Túlzás lenne azt állítani, hogy a román állampolgárnak a járvány kirobbanása előtt erős bizalma lett volna a válságkezelési megoldások megtalálásában korántsem jeleskedő kormány(ok)ban, a sokszor áttekinthetetlenül, következetlenül működő hatóságokban. Úgy tűnik, a legtöbbször jogos gyanakvás azonban a jelenlegi, homályos kimenetelű helyzetben megtöbbszöröződött és tovább is gyűrűzik. A borús perspektívákhoz óhatatlanul bűnbakkeresés társul, és megnyugtató válaszokat ritkán kap az állampolgár a sűrűn felbukkanó kérdésekre.
Hiszen az ország vezetői az elmúlt hetekben is azt bizonyították, egyáltalán nincsenek a válságkezelés helyzetének magaslatán. Elég, ha csak arra a nemrégiben nagy port kavart határozatra gondolunk, ami ékesen példázza az észszerűtlen kapkodást: a belügyminisztérium úgy döntött, enyhíti húsvétkor a kijárási korlátozásokat az ortodox hívek számára, aztán a felháborodás nyomására visszakozott.”