Az igazságot ki kell mondani

2017. november 02. 07:46

Az európai válságtünetek csupán következményei egy mélyben húzódó jelenségnek, amely ismételten szellemi természetű.

2017. november 02. 07:46
Németh Zsolt
Magyar Hírlap

„A reformáció az anyanyelv fejlődésén és az áldásos tudományos hatások mellett hozott egy alapvető változást Európa tekintélyelvű világába is, amit nagyon egyszerűen úgy lehet megfogalmazni, hogy az igazságot nem kilóra mérik. Luther egyedül állt szemben egy egész európai, bürokratikus hatalmi rendszerrel.

Tehát Luther esetében nemcsak arra látunk példát, hogy valakinek igaza van a többséggel szemben, hanem arra is, hogy ez az igazság győzedelmeskedhet is a többséggel szemben. Igaza volt és sikerre vitte. Európa megújulása megkezdődött.

A reformáció az akkori Európa válságára azért adott adekvát válaszokat, mert a gyökerénél ragadta meg a problémát: az istenhitnél, a lelki-szellemi megújulásnál. Az összes többi ennek a következménye volt csupán – beleértve a nemzetek önmagukra találását is. A mai válságról is az mondható el, hogy az európai válságtünetek csupán következményei egy mélyben húzódó jelenségnek, amely ismételten szellemi természetű. Ezért az elhúzódó válságból Európa ma ismét csak egy ilyen jellegű megújulás által tud kiemelkedni. A többi csak szépségflastrom egy ráncos arcon, tüneti kezelés és nem terápia. De amit semmiképpen sem lehet megspórolni: az igazságot ki kell mondani. Világosan, kódolt, »politikailag korrekt« körítéstől mentesen.

A reformáció nemcsak általában Európa kérdéseire adott jó válaszokat, de az akkori magyar problémákra is. Magyarország középső területét megszállta az akkori legmodernebb hadsereg, amelynek »Allahu akhbar!« kiáltására »Krisztussal« válaszolt a magyar végvári vitéz.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 16 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Okoskata
2017. november 03. 11:36
Én a következô sorokat tartom a jelenlegi európai helyzettel szinte azonosnak. A vallást nem szükséges azoknak magukévá tenni, akik másként gondolkodnak errôl, de HIT nélkül - és nem a vallásos hitre gondolok - nincs elôrelépés, HIT a sikerben, HIT abban, hogy a problémák megoldhatóak. „A reformáció megújította Európát – állítjuk mi…“ „Huszhoz hasonlóan Luther doktor is szabadon élhetett, taníthatott otthonában, hívei körében, s nagy népszerűségnek örvendett Wittenbergben. Miért? Mert igaza volt. Néha az igazság megvédi a közéleti embert. Vannak ilyen pillanatai a történelemnek.“ „A reformáció az anyanyelv fejlődésén és az áldásos tudományos hatások mellett hozott egy alapvető változást Európa tekintélyelvű világába is, amit nagyon egyszerűen úgy lehet megfogalmazni, hogy az igazságot nem kilóra mérik. Luther egyedül állt szemben egy egész európai, bürokratikus hatalmi rendszerrel.“ „A mai válságról is az mondható el, hogy az európai válságtünetek csupán következményei egy mélyben húzódó jelenségnek, amely ismételten szellemi természetű. Ezért az elhúzódó válságból Európa ma ismét csak egy ilyen jellegű megújulás által tud kiemelkedni. A többi csak szépségflastrom egy ráncos arcon, tüneti kezelés és nem terápia. De amit semmiképpen sem lehet megspórolni: az igazságot ki kell mondani. Világosan, kódolt, „politikailag korrekt” körítéstől mentesen.“
madarasi.abel
2017. november 02. 20:33
A válságról és a rájuk adott válaszok felsorolásából valahogy kimaradt a Marx-féle javaslat. Pedig... Szóval, nem minden válasz jó csak azért, mert valós válságra igyekszik válaszolni. Zsolti, ezt te is tudod, kár volt ilyen fennkölten hülyét csinálni magadból. Ja, és Sorost is hiányolom az egészből :)
péterx
2017. november 02. 15:24
Szellemi megújulásra mindig szükség van . Luthernak azonban nem volt igaza , mert úgy jól újítani , hogy Jézus egyetlen egyházától elszakadt , nem lehet . Nem Jézust követte : Jézus nem szakadt el az egyházától , a bűneinek ellenére sem ! Ahogy ő járt el , úgy kell minden embernek eljárnia , ha helyesen akar újítani : az adott közösségbe maradva kell változtatni . Például : a családba megmaradni , még akkor is , ha az nem hibátlan . A barátságban megmaradni , még ha a barát nem is hibátlan . Az ellenségszeretet is Jézus parancsa / Mt 5.44 / : s itt látszik , hogy a szeretet megújulása erőt és okosságot is magába foglal , mert nem a rossznak való alávetettséget jelenti , hanem a másik mellett maradva - ha kell - hősies erőfeszítést is tesz érte . Okos megújulásról írtam : tehát az ellenségnek is van komoly változnivalója ! Ettől a szép harctól is szép a megújulásra kész élet !
annamanna
2017. november 02. 13:10
"valójában csak a magyarokon múlott, hogy az oszmán hadsereg nem ostromolta Bécs falait úgy" Mikor múlt ez a magyarokon? A török többször is vezetett hadjáratot Bécs ellen, nagy sereg gyűlt oda Európából, hogy megvédjék. Magyar katonák viszont pont Szulejmán seregében voltak, nem a keresztény táborban. 1532-ben konkrétan azzal az indokkal indult Szulejmán Bécs ellen, hogy bosszút áll a barátján, Szapolyain esett sérelmeken. Szapolyait tehát a barátjának, szövetségesének nevezte. Ellenállás nélkül vonult át az országon, egyetlen vár sem állította meg a sereget, minden kapitány harc nélkül behódolt; pedig még csak nem is vízi úton hajózott a seregével, ami akkor egyszerűbb lett volna, hanem átgyalogolt az országon. Senki sem tartóztatta fel. Csak egyedül Jurisich bocsátkozott vele harcba Kőszegnél; Jurisich pedig annyira magyar, amennyire én horvát. 1526-ban a mohácsi csatából elmenekülő osztrák zsoldos arról írt, hogy a magyar asszonyok még a vizet is megtagadták tőlük, a pocsolyákból kellett inniuk, amíg Németországba nem értek. "a magyarok ( úgy mint a törökök / üldöznek mindenkit / Nekem is elvették a lovamat / kabátomat és fegyveremet, csak az ingemet hagyták meg / És ha kúthoz érkeztünk és húzni akartunk belőle / a magyar asszonyok megtagadták tőlünk a vizet annyira kiéheztünk / hogy a mezőn a pocsolyából ittuk a vizet / míg csak nem értünk Németországba." http://mult-kor.hu/cikk.php?id=5564 Milyen hűségről meg kitartásról beszél Németh Zsolt? Mert az pont nem volt! A protestantizmus terjedését is valószínűleg csak azért támogatták a nemesek, mert azzal is lázadni lehetett a Habsburgok meg a pápa ellen. Nem a szellemi megújulás volt a cél; lazán olyan eretnekséget is támogattak (szentháromságtagadók), akiket egész Európában üldöztek. Kálvin megégettette Genfben a szentháromságtagadó Servet Mihályt, aki tudott héberül és ismerte a Koránt (" Az a feltételezés, hogy zsidó vagy mór származású lett volna, csak a héber nyelvtudásán és a Korán-ismeretén alapul, de egyébként nem ellenőrizhető.") - tehát a szentháromságtagadása egyértelműen kereszténységen kívüli, zsidó és muzulmán forrásból táplálkozott, nagyon súlyos eretnekség volt, ez Kálvin számára nem volt kérdés. A "szellemileg megújult magyarok" - muhaha!!! - viszont nem vették észre, hogy a szentháromságtagadás szemben állna az újszövetség tanításával, és lazán bevett vallássá tették azt az eretnekséget, amit egyébként egész Európában szigorúan üldöztek. "európai ember belső, személyes, mindennapos megtérése Istenhez!" Mi az a minden napos megtérés? Olyan, mint a minden héten való bérmálkozás? "A Móron, 2017. október 28-án, az ötszáz éves reformációról tartott ünnepi megemlékezésen elmondott beszéd alapján." Mór katolikus település, mivel a Dunántúl a királyi Magyarország része maradt és itt nem terjedt el a reformáció, csak a hódoltságban. Németh itt tartott ünnepi megemlékezést a reformációról? Ügyes!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!