Kipróbált férfiak pappá szentelése - nincs teológiai akadály?

„Nem a saját véleményemet szeretném képviselni. Valaki legyen szíves közölje már sorrendbe szedve a II. Vatikáni Zsinat és a pápák megnyilatkozásait a papi cölibátus kérdéséről. Ez szolgálná a látóhatár tágasságát, és a kérdés érdembeli újramegvitatását azok részére, akik ezt megvitatni óhajtják. Máté-Tóth András a papi cölibátussal kapcsolatos megnyilvánulásaiban – ezt most már világosan látom – nem a papi cölibátus az alapkérdés, hanem az, hogy neki már nem féltett kincs és ezért nem is védi a Katolikus Egyház tanítását a szent hagyományról, az Eucharisztikus áldozatról és a felszentelt papságról (azt összekeveri az általános papsággal).

Amikor hangsúlyozzuk azt, ami a Katolikus Egyház hitében eltér más keresztény felekezetek hitétől, akkor nem arról van szó, hogy ahhoz ragaszkodunk, ami elválaszt minket azoktól, akiknek a hitükből ezek hiányoznak, hanem őrizzük a Jézus Krisztustól, az Isten Fiától kapott ajándékokat, amelyek töretlenül közösek voltak 1500 évig, és hívjuk őket erre a teljességre, megbecsülve azt, ami összeköt bennünket.

(...)

Mivel levélváltásunk olyan egyetemes réteget ért el a mi katolikus keresztény hitünkben és életünkben, amely nélkül valóban lehetetlen katolikus módon beszélni a papi cölibátusról, én Máté-Tóth Andrással befejezném ezt a nyílt levelezést, mert az egész Katolikus Egyház Katekizmusát nem lehetséges végigbeszélni nyílt levelezésben.

Szóljanak hozzá mások is, akik ugyanarról a közös alapról indulnak.”