Michael Wehunt: Greener Pastures

„Adja magát a kérdés, hol található a borzongás a Greener Pastures-ben. A válasz erre a kérdésre, nos: elszórtan és jól eldugva. Másképp nehéz ezt kifejezni. A leginkább a címadó történetről, valamint az October Film Haunt: Under the House című novelláról mondható el, hogy egyértelműen dominál bennük a félelem. Az előbbi írás egy teherautósofőrről szól, aki egy országúti kis pihenőben sodródik át a természetfelettibe. Ilyesfajta témában egyáltalán nem először olvashatunk effélét: az ilyen irányultságú novellák közös sajátossága, hogy legalább utalások segítségével bemutatják a főszereplő hétköznapi életét vagy annak néhány fontosabb elemét, és egyre erősebben éreztetik az olvasóval, hogy a főszereplő menthetetlenül elsodródik ettől a hétköznapiságtól. Továbbá nem valamiféle régimódi természetfelettivel dolgoznak: a horrorban tipikus eszköz a rendkívüli lény vagy jelenség megjelenése, amelyről mindazonáltal feltételezhetjük, hogy valamiféle törvényszerűségek meghatározzák a magatartását. A Greener Pastures novellában ez nem merül fel, és nincs is rá szükség, mert egész másról szól. A novella főszereplője kamionsofőr, ez már eleve sugall egyfajta »hontalanságot«, instabilitást, amit aztán a végkifejlet csak beteljesít.

Az October Film Haunt: Under the House napjaink geek kultúrájára épít: négy horrorbolond felkutatja és meglátogatja egy titokzatos horrorfilm, az Under the House helyszínét, ahol eljátsszák és felveszik a filmben történteket. Egyértelműen a legijesztőbb történet a gyűjteményben, amely kicsit a horror zsáneréről alkotott reflexióvá is válik azzal, hogy az egyes szereplőket középpontba állító (de ilyenkor is harmadik személyű narrációval íródott) szakaszok mellett időnként a filmről írt blogbejegyzésből is olvashatunk részleteket. A kézikamerás felvétel miatt a mű kap némi found footage-es jelleget is, de ez a sajátosság inkább körítés, jelentősége nincs a történetben. Aki Wehunt kötetét horrorrajongóként veszi kézbe, akár rögtön ezzel a novellával is kezdheti az olvasást.”