Néhány visszatérő, problémás kézirattípusról szeretnék beszélni. Fel akartam sorolni vagy tízet, de azt hiszem, a három leggyakoribb kapcsán elég dolgot tudok mondani, amin érdemes gondolkodni.
„Az egyetemista ebédje
Szoktam az írást a főzéshez hasonlítani. Vannak laktató megoldások, vannak szép megoldások, vannak túlfűszerezettek, és olyanok, amelyek meg sem főttek. Vannak olyan szerzők, akik mindent besöpörnek a fazékba, ami éppen otthon van, és hadd szóljon. Romlott vagy sem, odaillik-e vagy sem, mindegy. Így készül az egyetemista ebédje. Talán otthon elmegy, de másoknak nem tálalnám fel.
A jó szakács már az alapanyagokat is pontosan ismeri, és mindegyikből a legtisztábbat, legmegfelelőbbet választja.
Első körben győződjünk meg róla, hogy az alapanyagok nem romlottak-e, és illenek-e a koncepcióba. Ismerni kell a magyar helyesírást (a kötőjel és a gondolatjel közötti különbséget!), és merjük azt leírni, amire gondolunk. Ha arra gondolunk, hogy a szereplő kiment az ajtón, akkor ne tépelődjünk: „kiment az ajtón.” A lehető legegyszerűbben. Ha paprikás krumplit főzünk, legalább a krumpli legyen egyértelmű. Vagyis: szeretem, ha a szöveg világos, érthető. Nem akkor lesz szép egy szöveg, ha már nem tudsz mit hozzáadni, hanem akkor, amikor már nem tudsz mit elvenni. Belerakhatod az ételedbe az összes fűszert, amit csak találsz, de nem ettől leszel jó szakács.
A lényeg, hogy ne írj bele mindent egy műbe, ami eszedbe jut, ne akarj túl sok szereplőt, helyszínt váltogatni, ha ezek egyike sincs jól megírva.
Második körben foglalkozhatunk azzal, hogy az arányok és a textúrák rendben vannak-e. Amikor egy óriási szövegtömböt látok, ami egy oldalon keresztül csak információkat adagol, majd a következő oldal végig egy gyors párbeszéd, esélyes, hogy valami ott félrement. Ha a szöveged csomós, lazítsd fel cselekvő, aktív igékkel, mondatokkal, szereplőkkel, ha pedig pörög a párbeszéd, időnként az egyik szereplő körülnézhet, hogy mi is zajlik éppen, vagy dobolhat az ujjával, hogy kifejezze érzelmi állapotát, anélkül, hogy ezt kimondaná bárki is. Ezek remek alkalmak, hogy egy kicsit építsük a szöveg világát, valóságát.
Egyenletesen, következetesen váltogassuk az ízeket, hogy a szöveg ne legyen se száraz, se túl laza, se túl egyízű, és bár a tálalás is fontos: az ráér. (Szigorú pillantás a betűtípusokkal és tördelési megoldásokkal tollászkodók felé.)”
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
Most mit lehet erre mondani?
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
„A mennyiség nem szinonimája a jónak” – Havas Henriknek is odaszúrt bejegyzésében a műsorvezető.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
A Dunaszerdahely a beszámolók szerint „a szezon legemlékezetesebb meccsét” játszotta.
A hadijelentés szerint az orosz hadseregnek négy frontszakaszon sikerült előretörnie.
