Bocsánatkérés a nem evangéliumi magatartásért

„Isten imént hallott szavának fényében, mely a keresztények egységéért tartott mostani imahét során vezetett minket, valóban kijelenthetjük, hogy mi, Krisztusban hívők valamennyien »azt a meghívást kaptuk, hogy hirdessük Isten csodás tetteit« (vö. 1Pét 2,9). A minket ma még elválasztó különbözőségeken túl örömmel elismerjük, hogy a keresztény élet eredeténél mindig egy meghívás van, amely magától Istentől származik. Nemcsak akkor tudunk előrehaladni a keresztények közötti látható, teljes egység felé vezető úton, amikor egymáshoz közeledünk, hanem főleg akkor és abban a mértékben, amikor és amennyire az Úrhoz térünk, aki kegyelmével kiválaszt és tanítványainak hív minket. Megtérni pedig azt jelenti: engedjük, hogy az Úr éljen és működjön bennünk. Ebből kifolyólag, amikor különböző egyházak keresztényei együtt hallgatják Isten szavát és iparkodnak valóra váltani azt, tényleg fontos lépéseket tesznek az egység felé. De nemcsak a meghívás köt össze minket, hanem ugyanaz a küldetés is egybekapcsol: hirdetni mindenkinek Isten csodás tetteit. Miként Szent Pál, és mint azok a hívek, akiknek Szent Péter ír, mi sem tudjuk megtenni, hogy ne hirdessük azt az irgalmas szeretetet, amely meghódított és átalakított minket. Miközben úton vagyunk a köztünk megvalósuló teljes közösség felé, már most kialakíthatjuk az együttműködés sokféle formáját, együtt haladni és együttműködni tehát az evangélium terjesztésének előmozdítására. Az úton együtt haladva és együtt dolgozva pedig ráébredünk, hogy az Úr nevében már egységben vagyunk. Az egységet úton járva teremtjük meg.

Az irgalmasság mostani szentévében jó szem előtt tartanunk, hogy nincs hiteles keresztény egységtörekvés, ha nem bízzuk magunkat teljesen az Atya irgalmára. Mindenekelőtt kérjünk bocsánatot szakadásaink bűnéért, amelyek nyílt sebet jelentenek Krisztus testén. Róma püspökeként és a Katolikus Egyház pásztoraként Isten irgalmát és bocsánatát kérem a katolikusok más egyházak keresztényeivel szembeni nem evangéliumi viselkedéséért. Ugyanakkor arra hívom valamennyi katolikus testvéremet és nővéremet, hogy bocsásson meg, ha most vagy a múltban bántalmazást szenvedett el más keresztényektől. Nem tudjuk kitörölni azt, ami megtörtént, de azt sem akarjuk engedni, hogy a múlt bűneinek súlya továbbra is beszennyezze kapcsolatainkat. Isten irgalmassága meg fogja újítani kapcsolatainkat!”