Szövevényes viszonyok

2015. március 30. 08:37

Ilyen hűvös talán még soha nem volt az amerikai–izraeli viszony. Ennek oka egyszerű: Izrael és Netanjahu kormányfő olyan lépéseket tett, amelyekkel Amerika nem értett egyet. Interjú.

Rostoványi Zsolt

Magyar Nemzet Hétvégi Magazin

„Professzor úr, Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő, aki a jelek szerint megőrzi tisztségét, még a múlt heti választási győzelme előtt kijelentette, hogy amíg ő lesz a miniszterelnök, addig nem fog létrejönni palesztin állam. Ezt a megközelítést határozottan elvetette Barack Obama amerikai elnök, aki a két állam mellett tette le a voksát. Meddig folytatódik ez a szokatlan izraeli–amerikai haragszomrád viszony?

Ilyen hűvös talán még soha nem volt az amerikai–izraeli viszony. Ennek oka egyszerű: Izrael és Netanjahu kormányfő olyan lépéseket tett, amelyekkel Amerika nem értett egyet. Ezek közt szerepelt a ’67-es háborúban elfoglalt területeken a zsidó telepek állandó bővítése. Netanjahu az idézett kitételt a választási eredmények tudatában már módosította, bizonyos feltételekkel a palesztin államiságról is kész tárgyalni. Melyek ezek? Először is a palesztinok fogadják el Izraelt mint zsidó államot. A kormányfő másik kifogása a Fatah és a Hamasz palesztin egységkormánya, ugyanis Izrael továbbra is terrorszervezetnek tartja a Hamaszt, s csakis demilitarizált palesztin állam jöhet szóba. A nemzetközi közösségben a kétállamos – tehát Izrael és Palesztina – megoldás az elfogadott, ezért úgy gondolom, az izraeli kormányzatnak is ebbe az irányba kell elmozdulnia. Ha ugyanis nincs kétállamos megoldás, akkor marad az egyállamos. Ebben az esetben rendezni kell a Gázai övezetben és a nyugati parton élő palesztinok helyzetét. Izrael kinyilvánította magáról, hogy demokratikus és zsidó állam. Mindezeket összeegyeztetni egy állam keretében nagyon nehéz, hiszen az említett területek bevonásával létrejövő országban több arab élne, mint zsidó, ami önmagában veszélyeztetné a zsidó állam létét. Nem marad más megoldás, mint két államot létrehozni. Az Egyesült Államoknak is ez a meglátása, és ennek érdekében vélhetően további nyomást fog gyakorolni Izraelre, hogy az folytassa a béketárgyalásokat. Minél később kerül erre sor, a megoldás annál bonyolultabb, mivel a zsidó telepek építésével egyre nehezebb megtalálni azt a helyet, amelyen a palesztin állam létrejöhet.

Mivel tudja befolyásolni Washington az izraeli politikát, hiszen nemegyszer már-már a szakításig keménykedett Amerikával?

Például azzal, hogy nem támogatja Izraelt a nemzetközi intézményekben. Amerika legjelentősebb szövetségese a Közel-Keleten a zsidó állam. Netanjahu a közelmúltban megerősítette, hogy számára is elsődleges az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolat. Ennek ellenére az elmúlt időszakban is volt már példa arra, hogy Amerika különböző izraeli keményvonalas vezetőt befolyásolni tudott, például a hitelgarancia megvonásával. Fontos tényező az is, hogy az Egyesült Államokban él a világ legnagyobb zsidó közössége, amely többségében a kétállamos megoldást támogatja.

Netanjahu kampányában szinte állandóan az iráni atomfenyegetésről beszélt. Ezzel érvelt a washingtoni kongresszus előtt is, amely vastapssal jutalmazta, de a ház falain kívül nem talált ilyen nagy tetszésre. Ám ez a félelemkeltő kampány elég volt a választási sikeréhez. Ennyire retteg az átlag izraeli polgár Teherántól?

Azt gondolom, hogy igen. Netanjahu még miniszterként 1992-ben beszélt először az iráni atomfenyegetésről, de tavaly, tavalyelőtt vagy az azelőtti évben az ENSZ-ben elhangzott felszólalásaiban is mint hamarosan megvalósuló veszélyről szólt. Netanjahu Iránt tekinti az első számú veszélyforrásnak. Ám az Egyesült Államok Teheránnal kapcsolatos megítélésében módosulás tapasztalható. Irán megkerülhetetlen tényező az Iszlám Állammal folytatott harcban. Másrészt Rohani iráni elnök sokkal mérsékeltebb, pragmatikusabb politikát folytat, mint elődje. Mindenféleképpen célszerű az Iránnal való diplomáciai kapcsolatok javítása, és az Egyesült Államok ebben az irányban mozdult el. A Netanjahu-féle izraeli vezetés ezt nagyon rossz szemmel nézi. De meg kell érteni Izraelt is, ugyanis számára az elsődleges tényező a biztonság. Izrael nagyon kis ország, területe bárhonnan könnyen elérhető, nem is kell hozzá atomfegyver. Megítélésem szerint a biztonsági kockázatot akkor lehet a leginkább csökkenteni, ha megállapodás születik az iráni atomprogramról folyó tárgyalásokon.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el

Összesen 6 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.

Sorrend:

kaktuszvirág

2015. március 30. 10:23

A Netán Nyau le fogja váltatni a barackot,de legalább is kimagozza.

Válasz erre

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Hihetetlen: Marics Peti nem tud randizni
origo.hu

Bemutatjuk Magyar Péter legnevetségesebb talpnyalóját, Puzsér Róbertet
origo.hu

Megállíthatatlan: a Gellért-hegynél is nagyobb aszteroida közeledik
metropol.hu

Globál – Nem kell csatlakoznunk a BRICS-hez, már bent vagyunk! + videó
hirtv.hu

„Megjelent az életemben” - Nem engedik el egymás kezét, ez a férfi áll Hunyadi Donatella mellett
ripost.hu

Benzinárstop: az olcsó üzemanyag jöhet, az üres töltőállomás nem
vg.hu

Kasza Tibi szórja a pénzt: nyolcmilliós órával dicsekedett
origo.hu

Pérez elmondta, mihez kezd, ha nem kap szerződést a Red Bulltól
origo.hu

Játssz és nyerj páros belépőt a Magyarország-Kanada jégkorongmeccsre (hirdetés)
jegkorongjatek.origo.hu

Nostradamus és Pio atya is megjósolta Magyar Péter eljövetelét!
mandiner.hu

Alu paratha, a burgonyával töltött boldogságlepény -receptvideó ( hirdetés)
videa.hu

A világ legjobb csapata újra Budapesten (hirdetés)
origo.hu

Az ürügy ezúttal nem George Floyd, hanem Gáza, de a cél ugyanaz

A választások befolyásolása a csőcselék alacsony intenzitású terrorizmusa által.

33 perce

Katonai szakértő az Oryx eltűnéséről: szakadék tátongott a harctéri valóság és az adatbázis adatai között

Bezuhant a netes adatbázis olvasottsága, ami az ukrán háború veszteségeit dokumentálta.

Lehet-e magyar válogatott Marquinhos? (és kell-e, hogy az legyen?)

Egy külföldi labdarúgó szereplése a magyar nemzeti csapatban nem példa nélküli, Brazilíából ketten is voltak már válogatottunk tagjai. De megfelel-e a a Fradi szélsője az ehhez szükséges feltételeknek, és lenne-e helye a keretben?

Hadiállapot az amerikai egyetemeken: újabb intézményt zártak be a tüntetések miatt

A radikális tüntetők szerint Izrael rosszabb, mint az Iszlám Állam, a zsidókat pedig meg kell ölni. Radikális iszlám hódít a „demokrácia hazájában”.

De jó lenne tudni, hogyan került a nyakunkba Cseh Katalin! – Ugye?

Vajon nem több megfontoltsággal húznák be az ikszet a polgárok, ha tudnák, hogy tettük a következmények függvényében visszakereshető? Ungváry Zsolt írása.

Az európai gazdák világossá tették, mit várnak az Európai Unió új vezetőitől

Ursula von der Leyen vezetésével Brüsszel megmutatta, milyen a gazdaellenes agrárpolitika.

Egy sor jobbikos és exjobbikos politikus állt be Magyar Péter mögé

Folytatjuk azt a sorozatunkat, amely igazolja: a baloldalra sodródott Jobbik–Konzervatívok egy sor háttérembere és politikusa kötött ki Magyar Péter oldalán.