Új tantervek: esély az előítéletekkel szemben?

„A tárgyalási folyamat mögött is kettős indíttatást érezni. Ott az antiszemitizmussal kapcsolatos aggodalmak és bírálatok miatti kormányzati lépéskényszer, a politikai szükség, és ott a múltfeldolgozás lassan, meg-megakadva, de mégiscsak zajló folyamata. Ennek a vészkorszak utáni kiengesztelési-kiengesztelődési folyamatnak egyik kulcseleme a tantervek ügye, a zsidósággal kapcsolatos tudás és empátia fejlesztése, mely talán fékezheti a társadalmi előítéletesség terjedését.

A bevezetendő tudásanyag, a 2014-es emlékév, majd az azt követő esztendő, amikor – ha az érdes emlékezetpolitikai viták következtében a bizalom meg nem inog – Magyarország az International Holocaust Remembrance Alliance (Nemzetközi Holokausztemlékezet Szövetség) elnöke lesz, megteremthetik az alapot a fordulathoz.

Az oktatási fejlemények hozzájárulhatnak az előítéletek visszaszorulásához, de csak akkor, ha az új tankönyvek létrejöttét alapos figyelem övezi, s emellett szisztematikus tanártovábbképzések járulnak hozzá a kerettantervben lefektetett elvek gyakorlati megvalósulásához. Mindez esély, de vannak olyan jelek, melyek kétséget ébresztenek. Ilyen például a közelmúltban megjelent, s az állami iskolák számára kötelező, szűkített tankönyvlista, melyen mind szemléletében, mind tartalmában súlyos problémákat felvető tankönyvsorozat is szerepel. Szakmai szervezetek már felhívták az oktatási kormányzat és a nyilvánosság figyelmét, hogy ezek a kiadványok frontálisan szembemennek az elfogadott kerettantervi elvekkel.”