Volt egyszer egy Bibó (Kollégium)

„Az európai társadalomfejődés értelme című utolsó, magnetofonba mondott művében például Bibó leszámolt a korábbi korszakok, történelemfilozófiák hasonlataival, amelyek a társadalom fejlődését valamiféle forradalmi folyamatnak, harcnak tekintik, ahol az erősebb legyőzi a gyengébbet, a nagy hal megeszi a kicsit. Európa történelme Jézustól és a római jogtól napjainkig éppen arról szól, hogy megpróbáljuk kiküszöbölni a társadalom életéből a félelmet és az erőszakot. Inkább tekintsük egy erdőnek a világot, ahol osztoznak az erőforrásokon a szereplők, egymásra utalva és együttműködésben tudnak életben maradni, ahol a lehullott lombból avar lesz… Ehhez képest retorikában és békemenetben azóta visszatértünk a harc, háború, ellenség fogalomkörhöz, ami bizonyára nagy illetlenségnek számított volna az egykori Bibó Kollégiumban.