Impressziók a Pride-ról

„- Maga a pride rohadt jó volt, éljen minden first-timer, aki kijött, éljenek a cégek.

 - Szervezettség terén viszont tán most volt(unk) a legszétesettebbek ever. Túl kevés önkéntes, akikre ráfért volna némileg erősebb kiképzés, elhúzódó programok és a szokásosnál is nagyobb fejetlenség. 

 - Vicces és fura, hogy most aztán tényleg nincs hol elfogulatlan beszámolót olvasni. A királyi és fideszes médiaoldal arra fókuszál, hogy Bajnai látott egy alsónadrágot, a liberális portálok meg ugye egy olyan eseményről számolnak be, amin ők is résztvettek. Valszeg ennek is köszönhető, hogy ez utóbbiakban minden eddiginél jobb sajtója van a vonulásnak.

 - A BKK weblapjának nem lehet hinni atéren, hogy melyik járat jár, és hol áll meg (sejthettem volna). 

 - Egyszer jusztis szervezek egy rock-blues kamiont a pridera, legyen valami alternatíva ladygaga mellett…

 - A résztvevők nagy része továbbra is heteró, de most már sokkal kisebb a 2008 után szolidarizálódó mozgalmi kör aránya, sokkal nagyobb az átlagpolgárok mennyisége, akik egyszerűen azért vannak itt, mert ők maguk egy olyan országban éreznék jól magukat, ahol ez a normális.

 - Demó után láttunk egy troll méretű ellentüntetőt. Némileg görnyedten is kb 230 centi lehetett (nem, most nem túlzok) és széltében is egy hegyomlásra emlékeztetett. Nyilván valami genetikai rendellenességtől szenved, és lehet, hogy egyébként a legjámborabb ember, aki csak rossz társaságba keveredett (ne ítéljünk külső alapján), de azért visszaadhatatlan érzés volt őt pont a kordont elhagyva látni.

 - Szokás szerint nem találtam magamról emlékbe eltehető fotót, szóval ha valaki talál egyet (sárga kukásmellény, napszemüveg, fekete ruha), szóljon pls. 

 - A headsetes walkietalkie egyáltalán nem olyan jó ötlet, mint ahogy azt az egyszeri aktivista gondolná. Viccesnek vicces, hogy állandóan rendőrnek nézik az embert, de egyrészt a te oldaladon is hangos zene van, aki belebeszél amögött is, szóval semmit nem hallasz belőle, másrészt folyamatosan megy a fejedben emberek téged nem érintő kommunikációja, és egyszerre kellene erre fókuszálnod, hogy elkapd, ha a saját neved hallod nagy ritkán, miközben persze állandóan figyelned kell a tömegre és kommunikálni személyesen a körülötted állókkal. 

 - A közhangulat egyre inkább tarthatatlannak találja a szegregált elkordonozottságot.”