Orbán nem stratéga, hanem kalandor

„Mintha háború dúlna a hazai közgazdászok többsége és a kormány között is. Miközben látszat »bölcsek tanácsát« hoztak létre, a tanácsaikat nem hallgatják meg, érdemi egyeztetés nincs. Meddig tartható fenn ez a »harci helyzet«?

Ez jó kérdés. Ennek a kormánynak az egyik legnagyobb hiányossága, hogy semmiféle gazdaságpolitikával nem rendelkezik, pedig ellenzékben 8 évük volt arra, hogy kidolgozzák. Nincsenek háttér-, illetve hatástanulmányok, vannak viszont néhány óra alatt összetákolt törvények, fél oldalas följegyzések alapján. Egyetlen hajtóereje van a miniszterelnöknek: a hatalom minden áron való megtartása és megszilárdítása. Ennek rendelik alá a közigazgatást, a gazdaságot, a kultúrát, a társadalom egészét. Előbb-utóbb azonban a gazdaság bosszút áll. Ennek a társadalomra gyakorolt hatásai pedig beláthatatlanok. Olyan károkat okozhat, amelyeket legkevesebb egy évtized alatt lehet csak rendbe hozni. A XXI. században, ha valaki egy évet kihagy, vagy 5 évig csak a romokat takarítja el, az gyakorlatilag lemarad a világtól. Ezt a hátrányt hihetetlen erőfeszítésekkel, türelemmel és erős társadalmi összetartással lehet csak ledolgozni. Ilyet egyelőre nem tudok elképzelni Magyarországon.

Elvileg ezt kétharmaddal meg lehetne oldani?

Eddig azt tapasztaltuk, hogy ez a kormány alkalmatlan arra, hogy szembenézzen a saját felelősségével. Képtelen önkritikus fordulatra, helyette minden problémára a »szabadságharc« erősítésével, újabb és újabb, az országot sanyargató ellenségek kreálásával válaszol. Ennek a kormánynak is az a fő hiányossága, ami 100-200 évre visszamenőleg az elődeinek: sosem néztek a térképre, provinciális volt a gondolkodásmódjuk és nem tudtak számolni.

Mégis csak 9 éve tagjai vagyunk az európai klubnak és papírforma szerint sikerült teljesíteni mára a legfontosabb számszaki követelményeket. Lehet mondani, hogy az Orbán-kormány hazudozó, de az unió is megosztott és a magyar kormány stabilizálhatja a helyzetét. Vagy nem?

Hadd kezdjem onnan, hogy sokan kiváló taktikusnak vélik Orbán Viktort. Nos, azt aki 2010-ben, a görög válság-dráma első felvonásakor azzal megy ki Brüsszelbe, hogy 7 százalékos költségvetési hiány árán 4 százalékos gazdasági növekedést produkál, én nem nevezném nagy taktikusnak, inkább kalandornak. Tervét természetesen lesöpörték Brüsszelben. Ha lett volna egy pontosan kidolgozott gazdaságpolitikai koncepció Orbán kezében, mondjuk egy 4 százalékos hiányt, 2 százalékos növekedés mellett el lehetett volna fogadtatni. A magyar miniszterelnök azóta is a »majd mi megmutatjuk« szindrómában szenved, miközben alapvetően félreismeri az ország mozgásterét, mind annak korlátait, mind az ebből adódó lehetőségeket. Ez a magatartás már eddig is igen sokba került az országnak.”