Szakértő: Egy NATO–Oroszország háború esetén ezek lesznek a legfőbb célpontok
Resperger István ezredes szerint senki nem úgy tervez, hogy „most szétlőjük Európát”,
Az Európai Unió legoroszellenesebb miniszterelnökéről kiderült, hogy férje lelkesen üzletel az oroszokkal. Kaja Kallas ráadásul 350 ezer eurót tolt a vállalkozásba. Bukik vagy sem a harcias észt?
A Makronóm Intézet elemzőjének írása.
Kevés olyan kormányfő van az Európai Unióban, aki annyira háborúpárti lenne, mint Kaja Kallas. A balti országok legendás oroszellenessége köztudott, de az észt miniszterelnök még a véresszájúak közül is kiemelkedik, ha az Oroszország elleni szankciókról, az erőltetett fegyverkezésről vagy az Ukrajnának utalt összegek drasztikus emeléséről van szó.
A brüsszeli randevúkon Kallas mindig, minden alkalommal igyekezett főszerepet játszani, drasztikus szigorításokat követelve Moszkva ellen, még több fegyvert és pénzt sürgetve Ukrajnának, NATO-bővítést követelve Oroszország miatt, sőt egy alkalommal az észt kormány még arról is kioktatta a katonai szövetséget, hogy a védelmi költségvetést a GDP 2 százaléka helyett minimum 2,5 százalékban kell megállapítani, ami egy kicsit megmosolyogtató egy olyan ország esetében, amely még a saját légtérvédelmét sem tudja ellátni.
Apró, de egyáltalán nem vicces adalék: Kallas akkor húzta ki először a gyufát, amikor napvilágot látott, hogy az Európai Békekeret összegeiből 134 millió eurót hívott le azért, hogy az Ukrajnának elküldött ócskavasnak beillő haditechnikai eszközök helyett a legmodernebbeket szerezze be Észtországnak, vagyis az uniós adófizetők pénzéből hajtja végre a haderőfejlesztést.
Nem ver bottal
Derült égből villámcsapásként érhette a harcias miniszterelnököt az észt közszolgálati sajtó múlt heti leleplezése, amelyből kiderült: Kallas férje, Arvo Hallik a háború kezdete óta vígan üzletel az oroszokkal, miután részesedéssel bír a Stark Logistics nevű cégben, amely a mai napig különböző (egyébként nem szankcionált) alkatrészeket szállít Oroszországba.
Nem eseti megbízásokról van szó, a szállítások heti rendszerességgel folynak. A történet fényét pedig csak emeli, hogy Kallas a közelmúltban 350 ezer eurót adott kölcsön férje egyik vállalkozásának, a Novaria Consultnak, amelynek Hallik az egyedüli tulajdonosa, és amely 24,8 százalékos részesedéssel rendelkezik a Moszkvával bőszen üzletelő vállalkozásban.
Ez pedig nem mást jelent, mint hogy az észt miniszterelnök – ha közvetve is – a saját pénzéből fektetett be oroszországi üzletekbe.
A történetben nem lehet félreértés, a Stark Logistics vezérigazgatója maga ismerte el, hogy kereskedelmi tevékenységet folytatnak Oroszországgal, ráadásul a háború kitörése óta folyamatosan.
Azt nem kell ecsetelni, hogy mit jelent hitelesség tekintetében ez a hihetetlenül kínos botrány a folyamatosan Moszkva ellen uszító, a nyugati cégek oroszországi jelenlétének megszüntetését másfél éve kiabálva követelő észt miniszterelnök, az észt kormány és természetesen egész Észtország számára.
Alar Karis észt elnök úgy fogalmazott:
Kaja Kallas miniszterelnök családtagjának Oroszországgal fennálló üzleti tevékenysége sok kérdést vetett fel a médiában és a társadalomban, reflektorfénybe helyezte a kormányfőt és azokat az értékeket, amelyeket Észtországnak követnie kell”.
Az elnök a hitelességi válság kifejezést is használta, ami nagyon finom megfogalmazása annak a ténynek, hogy innentől kezdve azt is nagyon nehéz lesz elhinni Kallasnak, ha kérdez valamit.
Kaja Kallas természetesen mindent tagad. A férje bejelentette, hogy megvilágosodásában gyorsan eladja részesedését a társaságban, ő maga pedig lemond igazgatótanácsi tagságáról, de ezek már csak kétségbeesett tűzoltási kísérletek. A baj megtörtént, a sajtó gyakorlatilag egyöntetűen a miniszterelnök lemondását követeli, a két nagy közvéleménykutató pedig 57 és 69 százalékra hozta ki azon állampolgárok arányát, akik szerint a kormányfőnek haladéktalanul távoznia kell.
Kallas maga változatlanul ragaszkodik ahhoz az állásponthoz, hogy semmit nem tud férje üzleti ügyeiről (ennek nem kis mértékben mond ellent a 350 ezer eurós kölcsön), és kitart az Oroszország-ellenes intézkedések mellett, bár azt rendkívül sajnálja, ha bárkinek csalódást okozott a most kipattant titokkal.
Nagy kérdés, mi lesz az észt miniszterelnök sorsa. Amennyiben komolyan venné a saját maga által hangoztatott elveket, valószínűleg habozás nélkül lemondana. Egyelőre erre utaló jelek nincsenek, ez azonban nem jelenti azt, hogy az észt politikai elit és/vagy a közvélemény nem tud olyan erős nyomást gyakorolni rá, hogy végül megtegye.
Jelzésértékű mindenesetre, hogy a ma, azaz augusztus 29-én tartandó korrupcióellenes és költségvetési ellenőrző parlamenti bizottság Kallas ügyét tűzte ki napirendi pontként, a miniszterelnök azonban nem fog részt venni az ülésen.
Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálja a makronom.hu oldalon.