A mesterséges intelligencia (MI) alapú képgeneráló rendszerek annyira belemerültek a hamis képek gyártásába, hogy szemmel láthatóan saját magukra, azaz MI-re van szükségünk, hogy kiderüljön, nem ember volt az „alkotó”. Bár az emberi szem sok esetben már nem tudja kiszúrni a hamis képeket, többen állítják, van megoldás.
Manapság olyan képek terjednek az interneten, ahol a pápa pufikabátot visel, Donald Trumpot pedig bilincsbe verik – mivel ezek a szituációk a valóságtól meglehetősen elrugaszkodtak, ezért jelez a belső hangunk, hogy itt valami nem stimmel.
A képgeneráló mesterséges intelligencia fejlődésével ugyanis pár kattintással bárki kérhet ilyen kamu képet. Ráadásul már kevés ahhoz a két szemünk, hogy megállapítsuk, mi valódi és mi nem. Egyelőre ugyan hibázik a képalkotó rendszer – egyes esetekben hat ujjat rajzol vagy egy végtaggal megrövidíti az embert – sok esetben mégis a valóságtól megkülönböztethetetlen képeket gyárt.
„Egészen elképesztő, hogy mire képesek manapság a mesterséges intelligencia képgenerátorok” – fogalmazott S. Shyam Sundar, a Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatója, aki a médiatechnológiák pszichológiai hatásait tanulmányozza. Hangsúlyozza, hogy az elmúlt egy évben rengeteget fejlődtek a képgeneráló rendszerek. Sundar szerint azért is voltak képesek ilyen mértékben fejlődni a képgeneráló MI-k, mivel egyre több olyan kép áll rendelkezésükre, például az interneten, amelyek alapján betanítható egy ilyen rendszer.
Az angliai Lancaster Egyetem pszichológusa, Sophie Nightingale és társai 2021-ben megvizsgálták, vajon milyen eséllyel ismerik fel az emberek a mesterséges intelligencia képeit. Az eredmény elbizonytalanította a szakembereket.
– mutatott rá a Scientific American szakmai blog. Ráadásul itt ugye nem is művészi álomképekről, hanem hús-vér emberek, illetve nem létező, de igen valóságosra generált személyek „fantomképeiről” volt szó.
„Alapvetően ott tartunk, hogy
– világított rá a kutató. Egy második tesztben a kutatók megpróbálták fejleszteni a tesztalanyok mesterséges intelligenciát felismerő képességét. A résztvevőknek elmondták, hogy helyesen válaszoltak vagy nem, és előre adtak nekik tippeket, hogyan ismerjék fel a generált képeket, például elcsúszott fülbevalót vagy „összenőtt” fogakat keressenek. A kutatás eredménye azonban azt mutatta, hogy így is csupán tíz százalékkal nőtt a helyes válaszok száma.
A képgeneráló technológia fejlődésével paradox módon az emberek legjobb pajzsát az MI-generált képek ellen egy másik MI rendszer adhatja: egy, a hamis képek kiszűrésére kiképzett MI-rendszer. A szakértők szerint: ahogy a mesterséges intelligencia képgenerálási képességei javulnak, az algoritmusok ügyesebben ismerik fel a robotok által létrehozott pixelméretű nyomokat, mint mi, emberek.
„Az ilyen MI-alapú ‘detektívprogramok’ készítése ugyanolyan módon történik, mint bármely más gépi tanulási feladat” – állítja a Wisconsin-Madison Egyetem informatikusa, Yong Jae Lee. Elmagyarázta, hogy hamis és valódi képeket mutatnak a rendszernek, ebből a gép leszűri a következtetéseket, tanul, és egy idő után nagy pontossággal felismeri a generált, nem valós fotókat.
A detektálására szolgáló rendszereknek is megvannak a maguk gyengéi, állítják a szakértők. A legtöbb algoritmust egy specifikus MI-generátor képein képzik ki, így tanácstalan, amikor más algoritmusok hamisítványait kell felismerni. Lee éppen egy olyan kutatáson dolgozik, ami ezt a problémát próbálja megoldani, és inkább arra összpontosít, hogy a detektor felismerje, mi tesz egy képet valódivá.
„A képeket generáló mesterséges intelligencia rendszerek és a mesterséges intelligencia által generált képeket detektáló rendszerek közötti harc egy igazi ‘fegyverkezési’ verseny lesz” – jelentette ki Dél-Kaliforniai Egyetem informatika kutató docense, Wael AbdAlmageed. A szakértő szerint egyik megoldás sem lesz képes megfogni minden mesterségesen előállított képet, de attól még érdemes folytatni a harcot.
Már eljárt az idő a „hiszem, ha látom” mondás felett, hiszen már a szemünknek sem hihetünk a valóságot túl ügyesen mémelő világban.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Mi, emberek rendelkezünk-e felette? Elveheti-e a munkánkat? Milyen etikai kérdések merülnek fel az MI kapcsán? – szakértőt kérdeztünk.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Januárban 77 ezer forinttal emelkedett a bruttó átlagkereset, ami így már 605,1 ezer forintra rúg. Ennek nettó értéke 400 ezer forint felett van, miközben a reálkereset értéke ismét 10,4 százalékkal nőtt, derült ki a KSH friss kereseti adataiból.
Kitűnő eredményeket ért el a turizmus februárban is, az előző évhez képest 18,9 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el a helyi szálláshelyeken. Ebben nagy szerepet játszott Magyarország pozitív nemzetközi imázsa, ami hozzájárult ahhoz, hogy Európából 28,3 százalékkal több vendég érkezett, valamint az Észak- és Dél-Amerikából származó látogatók száma is emelkedett.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
