Ki-ki vérmérséklete szerint különbözőképpen tekint a dollárra, van, aki temeti, van, aki még hosszú évtizedeket adna számára. A Financial Times idézi Stephen Jen ismert devizapiaci elemzőt, aki ezúttal már a dollár gyorsuló térvesztésére figyelmeztet.
2023. május 04. 10:18
p
6
1
6
Mentés
Stephen Jen akkor vívta ki ismertségét, amikor a Morgan Stanley-nél megalkotta a „dollármosoly” elméletet. A teóriája szerintaz amerikai valuta akkor szokott jól teljesíteni, amikor a gazdasága dübörög és optimizmus van a piacokon, vagy amikor a globális gazdaság rosszul megy és alacsony a kockázati kedv, ilyenkor ugyanis a világ a biztonságos dollárbefektetések felé menekül, erősítve a világ legfontosabb devizáját. De mi a helyzet mostanság?
Legutóbbi jegyzetében Jen rámutatott, hogy a dollár tartalékvalutaként „elképesztő összeomlást szenvedett el”, ami látszólag felgyorsult, miután Washington úgy döntött, hogy a dolláralapú nemzetközi pénzügyi rendszer feletti ellenőrzését kihasználja, és Oroszország ellen fordítja.
Stephen Jen becslése szerint, amennyiben figyelembe vesszük az árfolyamváltozásokat, akkor a dollár részesedése a hivatalos globális tartalékvalutákból
a 2001-es 73 százalékról 2021-re mintegy 55-re csökkent. Majd pedig tavaly a teljes globális tartalékok 47 százalékára esett vissza.
Tehát a dollár a vártnál sokkal gyorsabban veszíti piaci részesedését tartalékvalutaként. Bár az elmúlt két évtizedben fokozatosan csökkent a globális piaci részesedése, 2022-ben a zöldhasú tízszer gyorsabb ütemben veszített a piaci részesedéséből. Stephen Jen arra hívja fel a figyelmet, hogy az elemzők azért nem észlelték ezt a nagy változást, mert a világ központi bankjai dollárállományának nominális értékét számítják ki, anélkül, hogy figyelembe vennék az amerikai fizetőeszköz árfolyamának változását. Ezen árváltozásokkal kiigazítva, számításaink szerint a dollár 2016 óta mintegy 11 százalékot veszített a piaci részesedéséből, 2008 óta pedig ennek kétszeresét.
A dollár tartalékvaluta-státuszánakez az eróziója meredeken felgyorsult az ukrajnai háború kezdete óta.
Az USA és szövetségesei Oroszországgal szembeni rendkívüli intézkedései megdöbbentették a nagy tartalékokat birtokló országokat, amelyek többsége a globális délről származik.
Innentől észszerűnek tűnik az a feltételezés, hogy a dollár 2022-es tartalékstátuszának összeomlásában a fő hajtóerő a tulajdonjogok veszélyeztetése miatti pánikszerű reakció lehetett. Tavaly megtapasztalhattuk a pillanatot, amikor a globális rendőrséget pénzbehajtásra használták, amivel a világ számos tartalékkezelője nem értett egyet, miközben nem tört pálcát sem Oroszország, sem az USA magatartása felett.
A folyamatokban érdekesség, hogyStephen Jen számításai szerint a két fő kedvezményezett a jen és az euró lett – amelyek árfolyamkorrigált tartalékpiaci részesedése 2022-ben 5 százalékkal megugrott. Pedig ezek az országok is csatlakoztak az orosz szankciókhoz.
Talán az eurónak az kedvez, hogy Európa egy kicsit több „kétértelműséget” mutat azzal kapcsolatban, hogy minden esetben hajlandó-e követni Amerika útját. Például Trump idejében nem állt be az iráni szankciók mögé. Amúgy is Kína a világ legnagyobb tartalékolója, és Macron legutóbbi – idéznénk – „agymenéses diplomáciai nyitólépése” miatt Peking talán egy kicsit biztonságosabbnak érezheti magát az euróban.
Persze ez a tartalékban gazdag központi bankoknak nem sok vigaszt jelent. Semmi sem garantálja, hogy Peking bizonyosan törvényesen fog viselkedni. A dollár még mindig úgy néz ki, mint a „legkevésbé piszkos ing a szekrényben”.
Ráadásul, ahogy Stephen Jen hangsúlyozza, valójában
két pillér teszi a zöldhasút olyan hatalmassá: a tartalékvaluta-szerepe, valamint a globális pénzügyekben és kereskedelemben való domináns használata.
„A befektetőket nem szabadna összezavarni ezzel a két különböző fogalommal” – érvel.
Miközben a globális dél nem igazán hajlandó arra, hogy továbbra is dollárban tartott eszközöket őrizgessen, úgy tűnik, hogy nem képes megválni a zöldhasútól mint nemzetközi valutától, különösen a pénzügyi tranzakciók esetében. Stephen Jen gyanítja, hogy nagyon nehéz lesz leküzdeni azokat az erős hálózati hatásokat, amelyek a dollár nemzetközi valuta státuszának hátterében állnak.
Az amerikai fizetőeszköz nemzetközi trónfosztásának kulcsa a különböző pénzügyi piacok viszonylagos fejlődésén és stabilitásán múlik. Ha az Egyesült Államokon kívüli pénzügyi piacok virágozni tudnak (a méretük növekszik és egyre energikusabbak lesznek, anélkül, hogy instabillá válnának), és ha az Egyesült Államokban ennek az ellenkezője történik, a dollár könnyen a vesztébe rohanhat. Ez azonban Jen véleménye szerint nem jelent közvetlen kockázatot, bár a tendenciák ebbe az irányba mutatnak.
Mindenképp érdemes pontosítani: a Nemzetközi Fizetések Bankjának (Bank for International Settlements ) legutóbbi, háromévente végzett devizafelmérése szerint a dollár részesedése a teljes devizaforgalomból a 2010-es 85 százalékról tavaly 88-ra emelkedett. A globális pénzügyekben is hasonlóan domináns.
szerint a dollár részesedése a teljes devizaforgalomból a 2010-es 85 százalékról tavaly 88-ra emelkedett. A globális pénzügyekben is hasonlóan domináns.
Ez arra utal, hogy a zöldhasút alátámasztó két pillér közül a központi banki tartalékok denominációja messze a kisebbik. Valójában azt tükrözi, hogy az amerikai valuta domináns maradt a globális kereskedelemben mind a reál-, mind a pénzügyi értékpapírok terén. Nyilvánvalóan természetes dolog abban a valutában tartani a nehezebb napokra szánt készleteink nagy részét, amelyben a legtöbb hitelt veszünk fel vagy vásárolunk.
Stephen Jen szerint azonban az USA-nak nem kellene áltatnia magát, mivel a dolgok változhatnak, méghozzá gyorsabban, mint ahogy azt Washington értékelné. Az uralkodó, „nincs itt semmi látnivaló" nézet a dollár mint tartalékvaluta tekintetében túl ártalmatlannak és önelégültnek tűnik. Ennek ellenére a zöldhasúnak nemzetközi valutaként még mindig jelentős hálózati előnyei vannak, főként hatalmas, likvid és meglehetősen jól működő pénzügyi piacai miatt. Ezeknek az előfeltételeknek a fennmaradása azonban nem eleve elrendelt. Ha az USA további politikai hibákat követ el, és lemond az „önvizsgálat kultúrájáról”, akkor valószínűleg eljön az az idő, amikor a világ egy része aktívan el fogja kerülni a dollár használatát tartalékvalutaként.
Végezetül: a befektetőknek számításba kell venniük, hogy bár a globális dél nem tudja teljesen elkerülni a dollár használatát, nagy részénél már az igény megvolna rá.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Januárban 77 ezer forinttal emelkedett a bruttó átlagkereset, ami így már 605,1 ezer forintra rúg. Ennek nettó értéke 400 ezer forint felett van, miközben a reálkereset értéke ismét 10,4 százalékkal nőtt, derült ki a KSH friss kereseti adataiból.
Kitűnő eredményeket ért el a turizmus februárban is, az előző évhez képest 18,9 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el a helyi szálláshelyeken. Ebben nagy szerepet játszott Magyarország pozitív nemzetközi imázsa, ami hozzájárult ahhoz, hogy Európából 28,3 százalékkal több vendég érkezett, valamint az Észak- és Dél-Amerikából származó látogatók száma is emelkedett.
Az OpenAI vállalat már eddig is nagy népszerűségnek örvendett a sikeres ChatGPT megjelenése óta. Azonban az új, Sora névre keresztelt programja képes valami olyat alkotni, amit a népszerű testvére nem.
Az ukrán elnök most már valóban kihúzta a gyufát az oroszoknál.
p
2
0
9
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 6 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Reszelő Aladár
2023. május 12. 07:31
Az már éppen elég, hogy a globális dél nekilátott a dollárt mint elszámolási valutát megkerülni.
Egyre világosabb, hogy a kulturális export mellett a hadsereg mérete volt az, amivel a dominanciát fenn lehetett tartani, nem pedig a kölcsönös előnyök, vagy egymás tisztelete.
Ha pedig eltűnik az erő és megromlik a kulturális termék, akkor vége a birodalomnak is.
A vesztét érezve pedig egyre agresszívebbé válik, jelenleg kb mindenkivel keménykedik és maximumra járatja az ideológiai nyomást. Miközben a saját népe sem áll nagy többségben a mostani irány mellett.
Szaúd-Arábia pontosan tudja, hogy nem fogják szétlőni, mert jüanban mer kereskedni akár Iránnal is. Egy komoly tabu dőlt meg ezzel.