Spanyolország 2023. július 1-jén veszi át az Európai Unió soros, hat hónapos elnökségét. Ez egy kicsit kínos is lehet, hiszen miközben az ország igyekszik irányítani a tömböt, otthon akár nagy politikai változások is bekövetkezhetnek. A négyévente esedékes rendes parlamenti választások december 10-ig esedékesek, és könnyen megbuktathatják Pedro Sánchez miniszterelnök kormánykoalícióját.
Sánchez, aki a balközép Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) élén áll, 2018-ban került hatalomra, miután egy bizalmatlansági szavazással kirúgták a jobbközép Néppárt (PP) botrányba keveredett miniszterelnökét. A következő évben Sánchez nem egy, hanem két parlamenti választást is túlélt, áprilisban és novemberben (utóbbit azután, hogy az áprilisi koalíciós tárgyalások kudarcba fulladtak, amivel újabb szavazást kényszerítettek ki).
A novemberi választások után vonakodva beleegyezett abba, hogy koalíciót kössön a szélsőbaloldali Podemos párttal, aminek lehetőségét korábban kizárta. Ez volt az első koalíciós kormány Spanyolország 1978-as újra-demokratizálása óta.
ami azt jelenti, hogy rászorulnak az ellenzék támogatására a törvények elfogadásánál.
Spanyolország törvényhozása, a Cortes Generales, kétkamarás: Az alsóházban, vagyis a képviselőházban 350, a felsőházban, vagyis a szenátusban pedig 266 képviselői hely van. A képviselőház szinte minden tagját közvetlenül választják meg zárt listás arányos képviselettel, és a pártoknak 3 százalékos küszöböt kell elérniük ahhoz, hogy bejussanak a testületbe.
A nőknek kell alkotniuk a pártlisták legalább 40 százalékát. A szenátus 208 képviselői helyét szintén nyílt listán, közvetlenül választják, a többit pedig Spanyolország egyes régiói nevezik ki. Jelenleg a kormány 115 képviselői helyre tart igényt minden fórumon.
Mivel Sánchezt először 2019 végén választottak meg, így hivatali idejét a világjárvány határozta meg. Az egészségügyi válság közepette azonban képes volt kialakítani saját, jellegzetes kormányzási stílusát. Sánchez az EU elkötelezett támogatójaként tűnt fel, és az elmúlt évben úgy tűnt, hogy ő és Olaf Scholz német kancellár között – aki szintén szociáldemokrata – még egy bimbózó románc is kialakult, amit a Politico „bimbózó bromance”-nak nevezett.
Az biztos, hogy Sánchez és Scholz nem minden uniós kérdésben ért egyet. A spanyol miniszterelnök a lazább finanszírozási szabályok mellett van, míg a német kancellár szigorú költségvetési korlátokat akar. Egészen a közelmúltig abban is voltak nézeteltéréseik, hogy az EU-nak be kellene-e vezetnie a földgáz árára vonatkozó, az egész blokkra kiterjedő felső határt. Az egyébként általános politikai konvergenciának tűnő helyzet azonban jelentős két olyan ország számára, amelyek történelmileg neheztelnek egymásra, már ha az EU pénzügyeiről vagy a labdarúgásról van szó.
A 27 tagú tömb számos országával ellentétben Spanyolország soha nem függött az orosz gáztól. Ehelyett Spanyolország a tenger alatti vezetéken keresztül kapta a gáz nagy részét Algériából. A többi cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítmányokon keresztül érkezik. Madrid régóta vezető szerepet tölt be az LNG újragázosításában, hat termináljával biztosítani tudja az EU teljes LNG-tárolási kapacitásának mintegy 35 százalékát. Miközben más EU-tagok az orosz termékek alternatíváit és az LNG diverzifikációját keresik, Spanyolország arra törekszik, hogy olyan csomóponttá váljon, amely földgázt szállít Európa többi részébe.
Ebben a tervben azonban két bökkenő is van. Az első az, hogy Madrid 2022 márciusában veszélybe sodorta megbízható észak-afrikai energiaforrásait, amikor Sánchez elismerte Marokkó szuverenitását Nyugat-Szahara felett. Kényszerhelyzetben volt, mivel Marokkó azzal fenyegetőzött, hogy migránsokkal árasztja el Ceutát és Melillát, az észak-afrikai spanyol enklávékat. Algéria – amely elkeseredett vitát folytat Marokkóval, és Nyugat-Szahara felszabadításának legnagyobb bajnoka – felháborodott, akárcsak sok szaharai, akik korábban szoros kapcsolatokat ápoltak egykori gyarmatosítójukkal.
Másrészt Spanyolországnak nincs olyan nagy kapacitású csővezetéke, amelyen az Algériából származó gázt vagy a visszagázosított LNG-t szállíthatná az európai kontinens többi részébe. A Pireneusokon keresztül haladó vezeték megépítésének terve évek óta elakadt, mert a szabályozó hatóságok túl költségesnek találták. Sánchez most újra fel akarja éleszteni a MidCat néven ismert javaslatot, amivel elnyerte Scholz lelkes támogatását, viszont Emmanuel Macron francia elnök megakadályozta a jóváhagyást, aki szerint a gázvezeték számos okból nem lenne jó üzlet Franciaország számára.
Legalizálta az asszisztált öngyilkosságot, és széles körű törvényt fogadott el a transzneműek jogairól. Sánchez 2021-ben még a prostitúció betiltására is törekedett, a kérdést a feminista felszabadítás kérdésének állítva be. Bár senki sem kételkedett a miniszterelnök meggyőződésében, mások politikailag motiváltnak látták az intézkedést. A szélsőjobboldali Vox párt egyre erősödik Spanyolországban, és különösen büszke arra, hogy antifeministaként határozza meg magát.
Egy másik örökösen vitás kérdés Spanyolországban, amellyel Sáncheznek szembe kellett néznie, a katalán függetlenség kérdése. Katalónia a függetlenség mellett szavazott a 2017-es népszavazáson, amelyet a madridi PP vezette kormány illegálisnak ítélt, a rendőrség pedig megrohamozta a szavazóhelyiségeket, és megverte a szavazókat. Az események Spanyolország évtizedek óta egyik legsúlyosabb politikai válságát robbantották ki.
Sánchez úgy döntött, hogy a középút kijelölésével néz szembe a kérdéssel, de ezzel mind az unionistákat, mind a szeparatistákat magára haragította.
ahhoz, hogy törvényt fogadjon el, és olyan engedményeket tett nekik, mint a börtönben lévő katalán szakadároknak adott kegyelem, valamint a spanyol büntető törvénykönyv módosítása, hogy a katalán aktivistákat ne lehessen lázadással vádolni.
Sok katalán ezeket jelképes intézkedéseknek tekinti, és csalódottan veszi tudomásul, hogy Sánchez nem hajlandó elköteleződni, amikor nagyobb kérésükről van szó: a teljes autonómia lehetőségéről. A PP viszont tettei miatt „Spanyolország demokratikus történelmének legnagyobb gazemberének” nevezte Sánchezt.
Az idei választások előtt Sánchez legalább azt állíthatja, hogy Katalóniával kapcsolatban árnyaltabb, mint legtöbb riválisa. Míg a Podemos támogatja a régiók elszakadási jogát, a liberális Ciudananos párt, a PP és a Vox hevesen unionista. A hivatalban lévő döntéshozóknak szükségük lesz a katalán támogatásra, hogy szembeszállhasson a csökkenő szavazatszámokkal a növekvő PP-vel szemben.
A Politico szerint 2022. december 23-án a PP 5 százalékpontos előnnyel vezetett a PSOE előtt, a pártok 31, illetve 26 százalékos támogatottsággal büszkélkedhetnek a valószínű szavazók körében. A Vox 15 százalékot, a Podemos pedig 10 százalékot szerzett volna. A többi kisebb párt mind egyszámjegyű eredményt ért el.
A PP először 2022. májusában előzte meg a PSOE-t, és a 2022. júniusi andalúziai regionális választásokon tovább gyarapodott. Ha a PP megszerezné a szavazatok többségét, az egyik kulcskérdés az, hogy koalícióra lépne-e a Voxszal. Egy regionális kormányban már megtették ezt, de egy ilyen szövetség kísértete országos szinten túlságosan lázító hatású lehet – erősítheti a baloldalon belüli kohéziót. A PP-t Alberto Núñez Feijóo vezeti, valószínűleg ő lenne a miniszterelnöki poszt várományosa. Sánchez egyes megjegyzéseiben úgy kezelte Feijóót, mintha ők ketten már a kampánykörúton lennének.
Ennek ellenére sok megfigyelő megjegyzi, hogy a PP előnye a PSOE-vel szemben egyre csökken. A május 28-án tartandó helyhatósági választások fontos barométert jelentenek az év végi általános választások előtt.
A személyes rokonszenv hiánya mára államközi problémává vált: az Argentína és Spanyolország közötti kapcsolatok rég voltak ilyen rosszak. Hetek óta megy az adok-kapok Pedro Sánchez spanyol kormányfő és Javier Milei argentin elnök közt, ami példátlan a két testvérnemzet viszonyában. Már eddig is kiderült, hogy a két politikus nem cseresznyézik egy tálból, ám a hetekben mindkét részről újabb sértegetések hangoztak el.
A„ modern világ egyik alapgondolata az, hogy a konfliktusokat nem erőszakkal oldjuk meg, hanem diplomáciai úton” – jelentette ki a biztonságpolitikai szakértő.
Izrael szerint terrorizmust jutalmazza, aki elismeri Palesztinát.
Tovább nő a feszültség a két ország között.
„A terrorizmus díjazása nem hoz békét, és nem akadályoz meg bennünket sem abban, hogy legyőzzük a Hamászt” – fogalmazott az izraeli miniszterelnök.
A magyar gazdaságpolitikai stratégia hangsúlyos eleme a középosztály folyamatos bővítése. Ennek jelentőségéről és a magyar modell filozófiai hátteréről is beszélgettünk György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztossal a napokban megjelent könyve kapcsán.
Kilenc nap, tizenhárom társulat, húsz előadás. Június 1. és 9. között újra Jelen/Lét fesztivál a Nemzetiben, ahol a hazánkban élő nemzetiségi színházaké a főszerep. Cigány, szerb, német, szlovák, örmény társulatok villantanak fel egy-egy szeletet jellemzően a saját történeteikből és kultúrájukból.
Alaposan kitömték a Gulyás Márton-féle Partizánt.
