A bizalmi indexeknek két fontos olvasata is van. Egyrészt egyfajta hőmérőként értékelik a gazdaságpolitikát, másrészt jó előrejelzői a jövőbeni folyamatoknak. A legfrissebb mutatók alapján hazánk a régió egyik legsikeresebb gazdaságpolitikáját viszi.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.
Az üzleti bizalmi index (BCI) az ipari vállalatok kérdőíves felmérésén alapul. Alapvetően a termelés, rendelések és készletek szintjét vizsgálják ilyenkor. Az ipari termelés várható felívelésének jó jele az, ha egyre több vállalatban pörög fel a termelés és a megrendelések (utóbbi jövőbeni termelést jelent a megrendelőnél és a szállítónál is), vagy ha alacsony szinten vannak a készletek (hiszen a hiány megszüntetéséhez is termelés szükséges).
A mutató 100 feletti értéke az üzleti kilátások javulását vetíti előre, míg a 100 alatti értékek pesszimizmust sugallnak. Jelenleg az öreg kontinensen a legbizakodóbbak a svéd vállalkozások, náluk a BCI értéke 103, míg a legborúlátóbbak a szlovákok, ahol a mutató 99 ponton áll.
A régiót tekintve (1. ábra) az utolsó helyen természetesen Szlovákia áll, de hazánk kivételével a többi V4-es ország is a lista második felében tartózkodik. Lengyelország az utolsó előtti, Csehország pedig az ötödik helyen áll.
A lista első négy helyén a balti államok és Magyarország áll. A litvánok és az észtek után a magyar vállalkozások vezetői tekintenek a leginkább optimistán a jövőbe. Magyarország 101,1-es értéke ráadásul nem csak a régióban számít jónak, hanem az OECD átlagnál is magasabb. A mi mutatónk ráadásul április óta növekvő trendben mozog, ellentétben az OECD és a legtöbb ország trendjével.
A magyar gazdaságpolitika sikerét jól mutatja, hogy a hazai BCI mutató 1,5 ponttal magasabb a többi V4-es ország átlagos értékénél. Ez a különbség négyszerese a rangsor első két helyezettje közötti különbségnek.
A fogyasztói bizalmi index (CCI) a lakosság fogyasztásának és megtakarításának jövőbeni alakulása alapján készít pillanatfelvételt. Ennek meghatározásához a gazdaság és a foglalkoztatottság alakulását veszik alapul.
100 feletti érték a fogyasztói bizalom növekedését mutatja, míg 100 alatti értékek esetén a lakosság inkább pesszimista az anyagi helyzetének jövőbeni alakulásával kapcsolatban. Jelenleg Európában a svájciak a legoptimistábbak, ám a 99-es CCI mutató náluk is inkább negatív várakozásokat mutat, a lettek 88-as értéke pedig nem csak a kontinensen, de az egész világon egyedülálló pesszimizmust mutat.
A régió országai között (2. ábra) hazánk ezüstérmes helyet szerzett a legfrissebb, júniusi adatok alapján. A magyar mutató 98,6 ponton áll, csak két tizeddel alacsonyabban, mint a rangsort vezető lengyeleké. A harmadik helyet a litvánok foglalják el.
A másik két balti állam viszont a lista legvégén található. A lettek mutatójának értéke egyenesen siralmas, de az észt indikátor is extrém pesszimizmust mutat. A magyar gazdaságpolitika a lakosság életminőségét tekintve is kiváló értékelést kapott, hiszen a hazai CCI mutató 1,3 ponttal magasabb a többi V4-es ország átlagos értékénél. Ez a különbség pedig közel kilencszerese a rangsor első két helyezettje közötti különbségnek.
A két mutató átlagolásával képet kaphatunk a teljes gazdaság helyzetéről. Ezen kompozit mutató alapján (3. ábra) Magyarország gazdaságpolitikája kifejezetten jól teljesít. Bár az orosz-ukrán háború és annak fizikai közelsége jelentős negatív hatással volt az itt elhelyezkedő országok bizalmi indexeinek értékére, a magyar mutató lényegében 100 ponton áll (egész pontosan 99,9-en).
A magyar gazdaság tehát az optimizmus és a pesszimizmus határán táncol. Nálunk csak picivel jobb helyzetben vannak a listát vezető litvánok, ahol az átlagos mutató négy tizeddel áll magasabban, mint hazánkban.
A másik két balti államban ezzel szemben katasztrofális a helyzet. A lettek 94 pontos és az észtek 97 pontos értéke is brutális pesszimizmust mutat a teljes gazdaság jövőjével kapcsolatban.
A fentiek jelentős mértékben árnyalják azt a hazai kánont, mely már évek óta a balti államokat állította volna a magyar gazdaságpolitika célkeresztjébe. A mostani helyzet is rávilágít arra, hogy ezen államok gazdaságpolitikája nem válságálló. Eddig minden jelentősebb visszaesés komoly problémákat okozott náluk, és nincs ez máshogy a mostani krízis során sem.
A magyar gazdaságpolitika sikerét itt is jól mutatja, hogy a hazai indikátor 1,4 ponttal magasabb a többi V4-es ország átlagos értékénél. Ez a különbség pedig háromszorosa a rangsor első két helyezettje közötti különbségnek.
Összefoglalás
A jó gazdaságpolitika egyszerre segíti, javítja a vállalatok és a lakosság helyzetét általános fellendülés és krízis idején is. A két időszak közül egyértelműen az utóbbi helyes kezelése a fontosabb, hiszen míg a világgazdaság szárnyalása esetén senkit nem vág földhöz egy az átlagnál mérsékeltebb növekedés, addig komoly recesszió idején az átlag alatti teljesítmény családok tömegeit taszíthatja kilátástalan helyzetbe.
A magyar gazdaságpolitika az elmúlt években egyaránt jól vizsgázott gazdasági tél és nyár idején is. A magyar út azonban kiemelkedően teljesít akkor, amikor erre a legnagyobb szükség van. A hazai gazdaság válságállósága régiós szinten is kiemelkedő, ahogyan ezt a mostani helyzet is kristálytisztán megmutatja. Ez pedig az egyik legfontosabb indikátora a gazdasági kormányzásnak.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
„Klubtörténeti sikerről” beszélt a köztársasági elnök.
Andrij Lunyin parádézott.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Home office, remote, hibrid munkarend, a covid előtt ezek sokaknak ismeretlen fogalmak voltak, mostanra a munkahelyek alapjait képezik.
Állítása szerint az Erzsébetvárosban praktizáló ügyvéd magyarázatokat követel a Niedermüller Péter vezette önkormányzattól.
Betelt a pohár a Mi Hazánk elnökénél, aki szerint Magyar Péter az ellenzéktől vesz el támogatókat.
