Korábban is voltak aszályos időszakok, de most egy negatív spirálba kerültünk
A cikk egy paleoklimatológust idéz, aki szerint
az USA nyugati részén jelenleg az elmúlt 1200 év legsúlyosabb aszálya tapasztalható.
A régióban állítólag korábban is sok, akár évtizedekig tartó aszályos időszak volt, de az éghajlatváltozás miatt mostanra a száraz évek még szárazabbak, míg a csapadékos időszakok még csapadékosabbak lettek. Ráadásul a magasabb hőmérséklet gyorsabban felmelegíti a talajt és a levegőt, az így létrejövő párolgás pedig kiszárítja a talajt, és csökkenti a víztározókba jutó csapadék mennyiségét is. Emellett a felmelegedés miatt kevesebb hó esik a folyók, patakok és víztározók vízgyűjtő területein, pedig a hó tudná biztosítani a talaj tavaszi és nyári nedvességtartalmát.
Egyre többen fognak súlyosan aszályos területeken élni
Az Egyesült Államok területének mintegy 44 százalékán tapasztalható valamilyen szintű aszály, és csaknem 10 százalékán „rendkívüli aszály” uralkodik. Augusztus végén egyszerre 13 államban tomboltak erdőtüzek. A vízgazdálkodás komoly nehézségekkel nézett szembe. A kutak vizétől függő városok víztartalékai kimerültek. Sok nyugati államban a mezőgazdaság használja el a víz több mint 90 százalékát, de ezeken a területeken az aszály miatt csökkenni kezdtek a terméshozamok. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy sokan csődbe mentek, míg mások átváltottak más, kevésbé vízigényes növények termesztésére, a farmerek közül pedig sokan eladták marháik egy részét, és egyre többen költöznek el erről a területről.
Pedig 1950 és 2010 között a délnyugati régió növekedési üteme kétszerese volt az ország többi részének. A helyzet mostanra nagyot változott, és egyre aggasztóbb. Az USA népessége 2040-ig várhatóan tovább fog növekedni, és a lakosság több mint fele fog olyan területeken élni, ami az elmúlt tíz évben súlyosan aszályos volt. A Columbia Climate School szerint
az Antarktisz kivételével a világ minden kontinensén a súlyos aszályok lesznek a meghatározóak a következő években.
Az ENSZ arra figyelmeztet, hogy 2100-ra további 130 országot fenyegethet a szárazság, amennyiben nem teszünk semmit az éghajlatváltozás megfékezéséért. A Természetvédelmi Világalap szerint pedig már 2025-ben a világ lakosságának kétharmada szembesülhet a vízhiány problémájával. Ez pedig konfliktusokhoz, politikai instabilitáshoz és emberek millióinak elvándorlásához vezethet.