Kína és Norvégia együtt dolgozik annak megvalósításán, hogy a bányászat és a fémipar digitalizálhatóvá váljon, ezzel pedig egyszerre takarítsanak és keressenek meg milliárdokat.
2021. július 27. 17:52
p
0
0
1
Mentés
A bányaipar több területének digitalizálása világszerte 321 milliárd USD összegű értéket teremthet a Világgazdasági Fórum szerint. A digitális átalakulás elképesztő hajtóerővel hat a fejlődésre az egész világon, azonban a nehézkes bányaiparnak még mindig van hová fejlődnie. De úgy tűnik, hogy egy kínai-norvég közös projekt felgyorsíthatja a folyamatot.
A bányászat és fémipar fejlődésének további mozgatórugója a digitalizáció lesz. Hatással lesz az alkalmazottakkal, az önkormányzatokkal és más hatóságokkal folytatott interakciókra, valamint az értéklánc minden lépésére
– mondta Xiang Ma, a SINTEF Industry kutatója.
Ezt az eredményt azonban nem lesz könnyű elérni. A kutatóktól megköveteli, hogy hatékonyan koordinálják azokat az embereket, akik teljesen más tudományterületek, például az ásványtan, a kohászat és természetesen a digitalizáció szakértői.
A SINTEF Industry és a SINTEF Digital több kutatója az NTNU (Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem) mesterszakos hallgatóival dolgozik együtt annak érdekében, hogy pontos adatokat gyűjtsenek az ipar számár szükséges digitális átálláshoz, a megfelelő mesterséges intelligencia, adatelemzés és a big data biztosításával.
(fotó: SINTEF)
A digitális átalakulás elmarad
Kínának és Norvégiának egyaránt jelentős a bányászat és a fémipar nemzetközi együttműködési erőfeszítéseinek célja, a digitális elmaradások megoldásában.
Norvégiában olyan vasötvözeteket állítanak elő, mint például a vasszilícium és a ferromangán. A szilíciumot a napelemekben és az elektronikai iparban, valamint az alumíniumötvözetek alapanyagaként használják. A ferromangán pedig fontos adalékanyag az acélgyártásban.
Elmaradások az ipar digitalizálásában
Az iparban a digitalizáció elérése jelentős pénzügyi és szakmai támogatást igényel mind hazai, mind pedig nemzetközi szinten, a bonyolult folyamatok és a rossz körülmények miatt, amelyek mellett a bányaipar gyakran működik
– magyarázta Xiang Ma, a SINTEF kutatója.
Az iparág különböző területein sok a megoldandó kérdés. Például a projekt potenciálisan csökkenti az energiafogyasztást és a károsanyag-kibocsátást. Továbbá általa az ipar hatékonyabbá és biztonságosabbá tehető. A bányákban végezhető nehéz és veszélyes fizikai munkát talán gépek is végezhetik, ezzel lehetővé téve az emberek számára, hogy a gépeket távolról kezeljék. A digitalizáció elősegítheti a nyersanyagok jobb felhasználását, és hatékonyabbá teheti azok felkutatását. Rendszereket lehet létrehozni a berendezések hatékonyabb karbantartására. Ezenkívül a digitalizáció megkönnyítheti az ipar, a kormány és a különféle kutatási környezetek közötti együttműködést.
A kutatás és az ipar egyaránt érintett
Az új kutatási projekt a kínai Kutatási és Technológiai Minisztérium és a Norvég Kutatási Tanács együttműködésével jön létre, melyben több más külsős partner is közreműködik majd.
A Kínától való kereskedelmi függetlenedés slágerkifejezését, a „kockázatmentesítést” Ursula von der Leyen alkotta meg. És nagyjából ez volt az egyetlen, amit sikerként könyvelhet el. A megvalósításban alig történt érdemi előrelépés, az Európai Bizottság pedig teljesen eltévedt a maga által épített labirintusban.
Az MBH Bank Makronóm Makroverzum konferenciája hétfőn, november 20-án a magyar gazdaságstratégia legfontosabb kérdéseit tárgyalta. A digitalizáció mellett a kiszámíthatóság és a tervezés a fejlődés legfontosabb záloga. Erről beszélgettek vezető vállalatok képviselői a rendezvény első kerekasztalblokkjában.
Mark Galeotti szerint az Orosz Föderáció államfője megváltoztatta kormányát, egyesítette az ország védelmi és polgári gazdaságát, hogy állandóan mozgósított állammá váljon.