Elsősorban a piaci szolgáltatások árcsökkenésének köszönhető, hogy az infláció 0,5 százalékponttal 3,4 százalékra, a maginfláció 0,7 százalékponttal 4,0 százalékra csökkent szeptemberben az előző hónaphoz képest. Az indirekt adóktól szűrt maginfláció 0,7 százalékponttal csökkent és 3,5 százalékos értéket mutatott – kommentálta a legfrissebb inflációs adatokat csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A tartósabb inflációs tendenciákat megragadó, a jegybank által számolt alapmutatók közül a keresletérzékeny termékek árindexe 0,6 százalékponttal 3,0 százalékra, a ritkán változó árú termékek és szolgáltatások inflációja 0,1 százalékponttal 4,0 százalékra csökkent az előző hónaphoz képest.
Az előzményeket értékelve az MNB azt állapította meg, hogy az árazási döntéseket az elmúlt hónapokban a koronavírus-járvány következtében a nagyobb változékonyság és a szokásostól eltérő szezonális mintázat jellemezte. A gazdaság újraindulását követő nyári hónapokban magasabb árdinamika volt megfigyelhető, amihez a megelőző hónapokban elmaradt átárazások érvényesítése mellett egyes esetekben az áremelések előrehozása is hozzájárulhatott. Ezzel szemben szeptember során általánosan alacsonyabb árdinamika volt jellemző.
A piaci szolgáltatások árai az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal csökkentek, a mobiltelefon, internet, illetve a belföldi üdülési szolgáltatások árainak csökkenése következtében.
Az MNB elemzésében megjegyezték azt is, hogy a szabályozott termékek árai augusztushoz képest 0,6 százalékkal csökkentek, amit a tankönyvek ingyenességének minden évfolyamra történt kiterjesztése okozott.
(MTI)
Ötven bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésen. A kamatfolyosó két szélét szintén ilyen mértékben mérsékelték. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője kommentálta a döntést.
2025-re a Világbank és a Valutaalap szakértői 3-4 százalékos növekedést várnak, míg európai átlagban csupán 1 százalékot.
„Mikor hajlandók az elinflált ötforintosokat ki-, az ötvenezreseket pedig bevezetni?” – tette fel a kérdést korábban a jegybank elnökének Novák Előd.
Az utóbbi hetek benzinár-emelkedése érdemben csak a jövő hónapban jelenik meg az inflációs mutatóban, de a tavaszi telekommunikációs drágulás már márciusban benne volt a friss KSH-adatokban – értékeli a mai adatsort a Makronóm Intézet elemzője.
Kontextusba helyezte a lap a mostani inflációt.
Az ipari termelői árak februárban is csökkenést mutattak éves összehasonlításban, amelyet az energiaárak stabilizálódása és a külföldi, valamint belföldi kereslet változásai együttesen befolyásoltak. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior elemzőjének kommentárja.
A baloldalon is beindult a választási kampány.
Ettől függetlenül a Válasz Online szerint „pénzmozgás nincs és nem is lesz szerkesztőségeik, kiadóik között”.
