Kína ezúttal is az infrastruktúra fejlesztésével mászna ki a bajból

A kormány forgatókönyve szerint az önkormányzatok óriási mennyiségű hitelt vesznek fel az infrastruktúra fejlesztésre, hogy kiemeljék a koronavírus okozta gazdasági gödörből az országot.

Így volt ez a 2008-as válságban is: a globális pénzügyi válság idején Kína rengeteg adósságot halmozott fel az utak, repülőterek, vasúti útvonalak építése miatt. Az elmúlt években ezeket

Csakhogy a The Print lap szerint a legnagyobb probléma ezzel az, hogy a fejlesztések nem termelnek valós bevételt az ország számára és csak az önkormányzatok adósságát növelik. A fejlesztések hatása nagyon lassan jelentkezik a gazdaságban, ráadásul az infrastrukturális beruházások szintje július végén sokkal alacsonyabb volt, mint egy évvel ezelőtt.

„A központi kormányzat azt akarja, hogy a helyi hivatalok felgyorsítsák a kötvénykibocsátást” – mondta Susan Chu, az S&P Global Ratings vezető elemzője. Az önkormányzatoknak 3,75 billió jüan (550 milliárd dollár) értékű speciális kötvényt kell kibocsátaniuk október végéig (ebből 2,27 billió jüant július végéig).

Ez már eleve több, mint amit egész 2019-ben kibocsátottak.

Július végéig a pénz közel 30 százalékát ipari parkokra és városi építkezésekre szánták, míg a maradék 20 százalékot közlekedésre, logisztikára és energetikai projektekre fordítaná a kormány.

Betty Wang, az Australia and New Zealan Banking Group Ltd vezető közgazdásza szerint az önkormányzatok egyre nehezebben találnak jövedelmező projekteket. A központi kormány ezért már azzal újított, hogy ha egy adott projektet helyben nem tud elkezdeni, akkor a kölcsönkért pénzt más beruházásokra is fordíthatja az önkormányzat.