Lassuló ütemben emelkedtek a fogyasztói árak Kínában augusztusban, miközben a termelői árak visszaesése a várakozásoknak megfelelően tovább mérséklődött.
A kínai statisztikai hivatal szerdán közzétett adatai szerint a fogyasztói árak 2,4 százalékkal nőttek augusztusban az előző év azonos időszakához képest. Az augusztusi adat megfelel az elemzői várakozásoknak. A drágulás üteme enyhén csökkent a júliusban mért 2,7 százalékhoz képest.
Havi összevetésben a fogyasztói árak 0,4 százalékkal nőttek júliusról augusztusra, az év első nyolc hónapjában pedig 3,5 százalékkal emelkedtek 2019 azonos időszakához képest. A kínai kormányzat 3,5 százalékos fogyasztói áremelkedést tűzött ki az idei évre.
A statisztikai hivatal közleménye szerint a legnagyobb mértékű – 11,2 százalékos – áremelkedés változatlanul az élelmiszereknél volt megfigyelhető augusztusban. Az élelmiszerek fogyasztói árindexének növekedése azonban tovább lassult júliushoz képest. Az élelmiszerek árát elsősorban az ország sertésállományát megtizedelő afrikai sertéspestis járvány miatt megemelkedett disznóhús ára húzza felfelé. A sertéshús fogyasztói ára mindazonáltal a múlt hónapban a korábbiaknál mérsékeltebb ütemben, 52,6 százalékkal nőtt éves bázison, szemben a júliusban regisztrált 85,7 százalékkal.
Tung Li-csüen, a statisztikai hivatal szakértője az adatokhoz mellékelt közleményben kiemelte, hogy a nyári üdülések hatására a repülőjegyek ára 7,3 százalékkal, a szálláshelyeké 2,1 százalékkal emelkedett augusztusban havi összevetésben.
A termelői árak éves bázison az elemzői várakozásoknak megfelelően 2,0 százalékkal estek vissza augusztusban. Ez az elmúlt öt hónap legalacsonyabb mértékű kontrakciójának számít. Júliusban a termelői árindex még 2,4 százalékkal csökkent.
míg az év első nyolc hónapjában 2,0 százalékkal visszaestek a tavalyi év azonos időszakához képest.
A feldolgozóipar és a szolgáltatóipar a júliusi hivatalos, illetve privát felmérések szerint immár a hatodik egymást követő hónapja mutatott pozitív trendet a kínai gazdaság helyreállását illetően.
Kína gazdasága a járvány hatására 6,8 százalékkal esett vissza az idei első negyedévben – először zsugorodva az óta, hogy 1992 első negyedévében elkezdték közzétenni a hivatalos GDP-adatokat. A második negyedévben azonban a kínai GDP már 3,2 százalékkal nőtt éves összevetésben.
Egyes szakértők úgy vélik, hogy amennyiben az országban nem alakul ki ismét súlyos járványhelyzet, a kínai gazdaság az év második felében javuló irányban haladhat tovább. Mások azonban a növekedés lassulására számítanak az egészségügyi cikkek exportjának csökkenését, a felgyülemlett kereslet lecsendesülését, valamint az Egyesült Államok és Kína közötti feszültségek fokozódását előre jelezve.
(MTI)
A Kínában forgalomba helyezett elektromos gépkocsik kétharmada olcsóbb, mint hagyományos, robbanómotoros alternatíváik. Az olcsó gyártás miatt az ázsiai ország dominálja az európai EV-piacot is. Az öreg kontinensen lévő gyártóknak több támogatásra lenne szüksége, hogy felvehessék a versenyt.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Nem biztos, hogy a szerző alaposan átgondolta, kiket sérteget.
A Dunaszerdahely a beszámolók szerint „a szezon legemlékezetesebb meccsét” játszotta.
A hadijelentés szerint az orosz hadseregnek négy frontszakaszon sikerült előretörnie.
