Szemléletváltás nélkül eltűnnek a szlovákiai magyar kis- és középvállalkozások – Iván Tamás a Makronómnak

 Honnan jött az ötlet, hogy megalapítsa a Szlovákiai Magyar Fiatal Vállalkozók Szövetségét?

Már 15 éves koromban csatlakoztam egy ifjúsági szervezethez, amely kultúrával, politikával, valamint sporttal is foglalkozott és az ötletem alapján elkezdtünk szervezni egy gazdasági szakirányt is. Ezt követően vállalkozói konferenciákat szerveztünk azoknak a fiataloknak, akik saját vállalkozás elindításán gondolkodtak. Ezekre a rendezvényekre olyan előadókat hívtunk meg, akik motiválják és bátorítják a résztvevőket, hogy vállalkozásba kezdjenek.

Maga a szövetség megalapításának ötlete onnan jött, hogy a Nemzetpolitikai Államtitkárság minden évben más és más tematikus évet tart. 2016-ban volt a fiatal vállalkozók éve, ezt követte a családi vállalkozások éve. A vállalkozói vonalnak köszönhetően elindult egy együttműködés az államtitkársággal, amelynek keretében én a felvidéki programok, rendezvények lebonyolításában segédkeztem. Országjárásra indultunk a Felvidéken és ezalatt döbbentem rá, hogy

Ezenfelül rengeteg problémával küzdenek és nem tudják, kihez forduljanak segítségért. Ezért alapítottuk meg a szövetséget.

Hogyan álltak neki a szövetség felépítésének?

Egy kész programot szerettünk volna összeállítani, egy támogatói rendszert, amely minden szinten segíti a már meglévő vállalkozásokat és a vállalkozni vágyó fiatalokat egyaránt. Országjárásra indultunk, összesen 16 városba látogattunk el és kerestük fel az ott élő fiatal vállalkozókat, hogy egyeztessük a programunkat, amit az észrevételek alapján továbbfejlesztettünk. Rengetegen jelentkeztek és

Jelenleg 600 vállalkozó tartozik a szövetséghez. Próbálunk felnőni a feladathoz és olyan tematikus programokat kínálni, amelyeket a vállalkozók hasznosnak tekintenek. A legtöbben egyébként a nyugati régióból, Csallóközből érkeznek, viszont a közép- és kelet szlovákiai régióból is képviselik magukat a szövetségünkben.

Milyen iparágak képviseltetik magukat a leginkább?

Nem lehet általánosítani, 

Sok egyéni vállalkozó és kft. regisztrált, de vannak őstermelők, sőt tagjaink közt van néhány szövetkezet is. A vállalkozások méretét tekintve főleg mikro, kis- és középvállalkozásokról beszélhetünk, emellett pedig van néhány nagyvállalat is.

Van olyan univerzális recept, amivel ennyi eltérő vállalkozást segíteni lehet?

Mindenkinek hasznos rendezvényeket igyekszünk szervezni. A vallalkozzokosan.sk oldalon lehet jelentkezni a szövetségbe, de nem muszáj vállalkozónak lenni, lehet megfigyelőként is csatlakozni. Ez akkor előnyös, mikor még valaki nem vállalkozó, de a közeljövőben az szeretne lenni, ezen a felületen rengeteg információhoz juthat. Amint a vállalkozó tagja lesz a szövetségnek, hozzáfér bizonyos szolgáltatásokhoz. Az egyik lehetőség, hogy minden vállalkozó látja a többi tag elérhetőségét és kapcsolatba léphet velük, de

A szövetség egyik legfontosabb online eleme azonban a tanácsadói program. Könyvelés, marketing, jogi és pályázati tanácsadói programjaink vannak, amelyeket bármikor ingyen vehetnek igénybe a tagjaink.

Azonban nem csak az online térben tevékenykedik a szövetség, többször rendeztünk már találkozókat, ahova olyan, már befutott vállalkozókat, vagy mentorokat hívtunk, akik a saját történetükön keresztül tudnak segíteni a kezdő, fiatal vállalkozóknak. Ezután lehetőség nyílik üzleti kapcsolatok építésére, ami a szövetség egyik célja. A találkozók sikeréből kiindulva elindítottuk a Felvidéki Vállakozói Expót, amelyet most rendezünk meg harmadszor és az a célja, hogy a vállalkozók bemutathassák termékeiket, szolgáltatásaikat és megismerjék egymást, valamint találkozzanak a potenciális vásárlóikkal. Egy ilyen expón rengeteg tárgyalás zajlik és sok üzlet köttetik meg.

Még versenyük is van a felvidéki magyar vállalkozások számára.

Az év vállalkozója verseny célja, hogy az adott vállalkozó bemutassa az elmúlt egy év eredményeit. Például hány alkalmazottal bővült a csapata, milyen új terméket vagy szolgáltatást mutatott be a piacon és természetesen milyen árbevétellel büszkélkedhet. Két kategóriában hirdettük meg a versenyt, kezdő és már működő vállalkozások számára. A versenyzőknek rövid, szigorúan öt perces előadásban kell bemutatni a cégüket egy öttagú zsűri előtt. Az öt perc azért annyira fontos, mert kíváncsiak vagyunk, hogy nyomás alatt hogyan tudnak teljesíteni a versenyzők, mivel az üzleti tárgyalásokon is kulcsfontosságú ez.

A következő nagy lépés a mentorprogram elindítása volt, amit 15 vállalkozóval kezdtünk el. Ezeknél a cégeknél megvizsgáltuk, hogy mik a legnagyobb kihívások, amelyekkel szembenéznek. Volt akinél marketing, másoknál finanszírozási probléma állt fenn, de előfordult, hogy generációváltással, valamint delegálási problémákkal küzdött az adott vállalkozás, sőt

Kielemezve az adott vállalkozások problémáit, beosztottuk őket a mentorokhoz. Minden vállalkozás kettő mentort kapott és a program három hónapig tartott. A mentorok folyamatosan feladatokkal látták el a vállalkozókat.

Mik a legfrissebb újítások, programok a szövetségen belül?

Elindítottuk a vállalkozói reggeliket Dunaszerdahelyen és Komáromban, de a közeljövőben csatlakozik Érsekújvár, Rimaszombat és a lévai régió is. A reggelik célja nagyon egyszerű, én ezt felszabadulásnak, terápiának nevezem, mivel nagyon ritkán hívunk külső előadót ezekre a rendezvényekre.

Minden két hétre van egy olyan téma, amely a vállalkozásokat érinti. Ilyenek például az értékesítés, szervezetépítés, alkalmazottakkal való bánásmód. A reggeliken megjelent 20-25 vállalkozó elmondja a saját tapasztalatát, hogy nála milyen alternatív megoldások váltak be és így a vállalkozók egymástól tanulhatnak.

Az alkalmazottaival nem feltétlenül célszerű minden esetben, a párja és barátai pedig nem biztos, hogy vállalkozóként tevékenykednek, így előfordulhat, hogy nem is értik teljes mértékben a problémát. A vállalkozói reggelik célja tehát az, hogy a vezetők egymás között tudják megbeszélni a gondjaikat.

Idén elindítottuk a VIP-kártya programunkat is. A kártya a megvásárlásával olyan előnyökhöz jut a vállalkozó, mint például VIP-előadásokon való részvétel vagy a Vállalkozói Expón ingyenes kiállítóhely. A kártya legnagyobb előnye, hogy a partnerek kedvezményt biztosítanak azoknak a vállalkozásoknak, akik tagjai a VIP programnak.

Mi a legfontosabb segítség a vállalkozásoknak?

Erre a kérdésre minden vállalkozó más választ adna. Szerintem fontos, hogy az anyagi háttér biztosítva legyen, de ha nincs kapcsolati tőke, akkor az a vállalkozás nem fog megfelelően fejlődni. Ez fordítva nem teljesen igaz.

Mi a legnagyobb akadály a szlovák vállalkozások számára?

Szlovákia gazdaságában a kkv-szektor nagyon meghatározó, mivel hozzávetőlegesen 630 ezer vállalkozás van és 2017-ben a GDP 34 százalékát, valamint a foglalkoztatás 53 százalékát tették ki. Természetesen Szlovákiában is van érdekvédelmi szervezet, ez jelenleg a SARIO, amely segíti a vállalkozásokat, hogy a külföldi piacok felé nyissanak.

Ezen felül sok esetben probléma, hogy egy kezdő vállalkozó nem feltétlenül rendelkezik kellő tudással egy vállalkozás indításához és annak életben tartásához.

Miért nincs kellő tudása egy fiatal vállalkozónak?

A középiskolában és az egyetemeken elsősorban elméleti tudást sajátítanak el a diákok. A gyakorlatban később emiatt szakmabeliek segítségére van szükségük, hogy legyen bátorságuk egyáltalán belekezdeni egy saját vállalkozásba.

vagy bele se kezdenek, mivel túl bonyolultnak tűnik és az egyszerű utat választva elmennek dolgozni egy multinacionális céghez. A tudáson felül szintén támogató jelleggel bírhat egy vállalkozás alapításánál az előre kiépített kapcsolati tőke.

A tudás hiányán felül a legnagyobb akadály tehát a bürokrácia?

Hatalmas akadály, nekem

Hivatalból hivatalba jártam, ahol sokszor nehézkes volt az ügyintézés. Nem egyszer többszöri látogatásra tudtam csak megszerezni azt a bizonyos „pecsétet”. Összeségében tehát a bürokrácia és az alapvető tudás hiánya a legnagyobb ellensége egy vállalkozónak. Ezek hatására sokan inkább külföldön próbálnak szerencsét.

Mivel lehet motiválni a vállalkozó kedvű fiatalokat, hogy ne hagyják el az országot?

Mindenképpen perspektívát kellene nyújtani számukra. Fel kell karolni a tehetséges és céltudatos fiatalokat, akiknek talán még nincsen kellő tőkéjük és bátorságuk ahhoz, hogy vállalkozásba fogjanak, de itthon szeretnének boldogulni.

Ennek következtében szerintem még ha egy fiatal érzi is, hogy nyugaton többet kereshet, akkor is a legtöbb vállalkozni vágyó fiatal inkább itthon kezdene saját vállalkozásba, mert itt képzeli el az életét, jövőjét. Ez az érzelmi kapocs nagyon mérvadó a döntés meghozatalában.

A felvidéki magyar vállalkozások számára a szövetségen kívül milyen támogatások állnak még rendelkezésre?

Léteznek különböző európai uniós források, amelyek segítik a vállalkozókat, de Magyarországról is jelentős segítség érkezik. A Nemzetpolitikai Államtitkárság szakmai és anyagi segítséget nyújt, de ki kell emelnem a Külgazdasági és Külügyminisztérium Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programját is, amely mind a Vajdaságban, mind Erdélyben, mind Kárpátalján és a Felvidéken is jó ideje fut. Ennek a programnak köszönhetően a vállalkozások rengeteg anyagi támogatáshoz juthatnak, segítve őket a további fejlődésben.

Mi, szlovákiai magyar vállalkozók egy jelentős nyelvi előnyt tudhatunk magunkénak, mivel magyarul, szlovákul és angolul is érvényesülni tudunk. A három nyelvünknek köszönhetően új piacok nyílnak meg előttünk,

Mi a legnagyobb innovációs akadály egy felvidéki vállalkozás előtt?

Jelentős gazdasági különbség van az ország déli és északi régiója között. A mindenkori szlovák kormány elhanyagolta a déli régiókat.

Az infrastruktúra és a vasúti forgalom hiányában nem érkezett kellő forrás, az ipari parkok és a gyárak is többnyire északon épültek meg, és ennek köszönhetően a háttérgazdaság és a vállalkozói szektor is erősebb az ország északi részén, ezért a déli régióknak sokkal szerényebbek a lehetőségei. Ennek a folyamatnak köszönhetően a munkanélküliség sokkal nagyobb, a vásárlóerő sokkal gyengébb, ezáltal az egy főre jutó GDP is kisebb, mint az országos átlag.

2016-os adat áll rendelkezésemre, amely bemutatja a szomorú helyzetet. Azért ilyen régi az adat, mert a szlovák statisztikai hivatalnál szinte lehetetlen járási szintű bontásban kikérni a GDP adatokat.

Ezek közül a járások közül is a közép- és kelet-szlovákiai járások vannak a legrosszabb helyzetben, mert azok elszigeteltek a többi régióhoz képest. A kelet-közép-szlovákiai járások esetében a szám 7105 euró.

Nagy a különbség a déli és az északi régiók között, de

Ez meglátszik többek között a vállalkozások számában, vagy az átlagfizetésben is. 

Egy nemrég publikált kutatásból kiderült, hogy Szlovákiában található a második legtöbb fiatal vállalkozó Európában. Szlovákia a fiatal vállalkozók országa, vagy kényszervállalkozásokba menekülnek az emberek?

A 16 magyar lakta járásban durván 20 ezer kft. működik, ennek több, mint kétszerese az egyéni vállalkozók száma. Míg a kft. esetében rengeteg publikusan elérhető adatot tudunk elemezni, addig az egyéni vállalkozóknál sokszor azt sem tudjuk, hogy aktív, vagy passzív vállalkozások, de még az árbevételeiket sem látjuk. Egy tanulmány azt írta, hogy Luxemburg után Szlovákia rendelkezik a második legtöbb fiatal vállalkozóval Európában. 

Ezt sikerként könyvelték el, de nem vették figyelembe a kényszervállalkozások számát – itt olyan vállalkozókról van szó, akik

Durván kerekítve 700 eurós nettó bér után a munkáltató még 700 eurót fizet az államkasszába. Ez borzasztóan sok és sokan úgy oldják ezt meg, hogy az alkalmazottat rákényszerítik arra, hogy kiváltsa az egyéni vállalkozói engedélyét és utána beszámlázzon a munkaadójának, valamint maga után fizesse járulékait. Ez az első évben nagyon kedvező, mert nem kell fizetni a szociális biztosítást, de aztán a második évtől bevételtől függetlenül egy állandó kulcs alapján kell kifizetni a járulékokat.

Véleményem szerint az egyéni vállalkozókat terhelő járulékok túlságosan magasak és nem veszik figyelembe a kezdő vállalkozók problémáit, mert az egy éves adókedvezmény semmire sem elég, legfeljebb egy jóval nagyobb piacon, ahol lehetőség van az azonnali sikeres kezdésre, befutásra, de ebben az esetben egy 5,5 milliós piacról beszélünk. Sajnos rengeteg kényszervállalkozás van az országban.

A szlovák kormány milyen intézkedéseket tesz, hogy könnyítse az adózók dolgát?

2018-ban törölték el például az úgynevezett adólicencet, amely azt jelenti, hogy ha az adott vállalkozás az év végén nulla bevétellel zárt, akkor is adóznia kell. Nem áfás vállalkozások esetén ez 480 euró, ha áfás akkor 960 eurót, de ezt szerencsére vállalkozói nyomásra eltörölték, viszont továbbra is több intézkedés van érvényben, amely megnehezíti a vállalkozók mindennapjait.

A szemléletváltás látható már?

Egy jól felépített stratégia mentén biztosítani kell a kezdő vállalkozásoknak a túlélés lehetőségét. Sajnos jelen pillanatban nem látom esélyét a változásnak Szlovákiában, pedig az szükségszerű, mert

amelyek a legtöbb esetben külföldi, nyugati kézben vannak, így a profit is elvándorol az országból. Ezt azonban nem csak Szlovákiának kell észrevennie, hanem a többi közép-kelet-európai országnak is és folyamatosan segíteni kell a hazai kkv-szektort.

Magyarország az elmúlt években rengeteg programmal, támogatással segítette a kkv-szektort, de annak Achilles-sarka az innováció gyengesége. Dél-Szlovákiában is hasonló a helyzet?

Az innováció nagyon sok esetben kihívás, de itt is a legnagyobb problémát a régiós különbségek okozzák. Egy olyan nagyvárosban, ahol rengeteg a vállalkozás és pezsgő gazdasági élet van, ott sokkal könnyebben lehet beépíteni innovatív megoldásokat a vállalkozásba, mint egy elzárt, elhanyagolt régióban.

A második legnagyobb probléma a tőkehiány, amelynek köszönhetően nem tud fejleszteni egy cég.

Sok esetben a generációs különbségekből adódó nézeteltérések is gondot okozhatnak. Míg a szülő ragaszkodik a bevált módszerekhez, addig a fiatalabb generáció az innováció felé nyitna. A családon belül a szülők, akik 30 éve az üzletben vannak, kialakítottak egy számukra bevált módszert és semmiképpen nem akarnak változtatni rajta.

A mezőgazdaság a legjobb példa erre, mivel ez a szektor került az elmúlt években az innováció és a technológiai fejlesztés célkeresztjébe. Mindemellett a mezőgazdaság az a szektor, ahol a legtöbb hosszú ideje működő családi vállalkozás és szövetkezet található és ezekben

Összegezve, egész Szlovákiában hatalmas probléma az innováció hiánya.

Hogy látja, a fiatal vállalkozók körében van nyitottság az innovációra?

Véleményem szerint a nyitottság az innováció felé nem korfüggő. Viszont el kell ismerni, hogy a fiatalok, akik a 21. században szocializálódtak, hajlamosabbak az innovatív megoldások alkalmazására a vállalkozásukban.

Korábban említette a vállalkozások generációváltásának problémáját. Ez Magyarországon is égető kérdés, de a Felvidéken mekkora a baj?

Szerintem ez az egész közép-kelet-európai régióra jellemző probléma. Van egy hatalmas hátrányunk a nyugattal szemben, hogy esetünkben a legtöbb vállalkozás csak egy generáció óta létezik, míg Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a szabadpiac már régóta működik. Az egyes vállalkozásokat már az 1800-as évek végén elindították és azóta folyamatosan működnek, néhol öt generációváltás is végbement,

amelyek nagy részét még mindig az alapító vezeti. Ebből következik, hogy sok vállalkozás még sosem esett át generációváltáson, ami előre nem látott problémákat szülhet cégen belül az egyes generációk között.

Az alapító gyakran nem az iskolapadban szerezte meg a kellő tudást ahhoz, hogy eljuttassa egy bizonyos szintre a vállalkozását, hanem az élet tanította meg rá. Ezzel nincs is probléma, viszont a későbbiekben sok esetben

Személyfüggő, de ez a helyzet gyakran konfliktushoz, esetleg töréshez vezet az adott cégen belül. Mikor a generációváltás ideje elérkezik és a fiatalabb generáció valóban át szeretné venni a vállalkozást, akkor az eltérő módszerek, tapasztalatok miatt sokszor konfliktus alakul ki és ez hozzájárul a generációváltás problémájához.

A másik komoly probléma az, hogy a fiatal más utat választana magának és nem szándékozik folytatni a családi vállalkozást. Sok esetben a szülők túlságosan ragaszkodnak hozzá, hogy gyermekük továbbvigye a vállalkozást, de a másik oldalról nem mindig van hajlandóság erre.

Alapvetően a legtöbb közép-kelet-európai vállalkozás első generációs vállalkozás és nincs tapasztalunk abban, miként kell ezt a folyamatot véghez vinni.

Tehát akkor a generációváltás egy tanulási folyamat? Működni fog ez a régióban?

Az, hogy sikerül-e nehéz kérdés, viszont szükségszerű, hogy a generációváltás működjön. Ma már nagyon jó programok, képzések vannak, sőt nagyobb cégek pszichológusok segítséget is igénybe veszik, hogy a generációváltás minél gördülékenyebben menjen végbe.

Tapasztalt igazi sikertörténeteket elnöksége ideje alatt?

A mi feladatunk az, hogy a háttérben segédkezzünk. Azt, hogy valaki sikert ér el az az ő érdeme, de rengeteg cég köszönte meg nekünk a munkánkat. Munkánk elismerése az, ha valaki aktívan részt vesz a szövetség életében. Nem egy cégről tudunk, amely a szövetségnek köszönhetően bővítette ügyfélkörét, fejlesztette vállalkozását és segédkeztünk már külföldi piacra lépésben is. Szerencsére rengeteg olyan cég volt, aki azt mondta, hogy csak a szövetségnek köszönhetően egy év alatt 20-25 új ügyfele lett, de segítettünk már egyes vállalkozásoknak a külföldi piacra lépésben.

Az, hogy évről évre egyre jobban működik a szövetség és aktívan tudunk fejlődni az azt jelenti, hogy jó úton haladunk és hasznos munkát végzünk, mert a vállalkozók visszajárnak hozzánk.

*

Iván Tamás egyike azoknak a külhoni magyar vállalkozóknak, akik részt vesznek a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Design Terminal Kárpát-medencei vállalkozásfejlesztési programjában. Idén immár negyedik alkalommal rendezte meg a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Design Terminal nagyszabású Kárpát-medencei vállalkozói találkozóját közel 200 határon túli mikro-, kis-, és középvállalkozás számára. A program célja, hogy segítse a határon túli magyar vállalkozókat helyben maradni, erősítse a vállalkozókedvet és szakmai támogatást nyújtson nekik.