A gazdasági liberalismus elmélete és bírálata

2018. január 28. 22:13

Még a liberalis dogma alapján is adódnak oly esetek, melyekben az államhatalomnak be kell avatkoznia legalább is a piaci küzdelem módjaiba.

2018. január 28. 22:13
Heller Farkas

„A kapitalismus fejlődése, miként erre már rámutattunk, a versenyt egyes tereken kikapcsolta, vagy legalább is egyes vállalatok kereteinek növelésével oly piaci hatalmat játszott kezükre, mely mellett már nem áll a liberális gazdasági politikának az az alapfeltevése, hogy az árat a piac alakítja ki és nem egyes vállalatok akarata. Az, ami a verseny szabályozó hatása alatt álló piacra vonatkozólag helytálló volt, t. i. hogy magára kell hagyni, elveszítette az ily esetekre vonatkozólag érvényét, mert a piac magára hagyásának feltétele az, hogy önmagát szabályozza a közérdeknek megfelelően és nem az, hogy egyesek hatalma álljon a piacon előtérben.

Amilyen helyes volt a verseny esetére a gazdasági szabadság követelése, oly helytelen és az állam feladatkörével összeegyeztethetetlen ezt a monopolium esetére követelni, mert ez esetben a követelés logikai alapja hiányzik. Amidőn piaci hatalmasságok keletkeznek, melyek a maguk akarata szerint alakítják az üzleti feltételeket és az árakat, az állam nem maradhat közömbös, mert nem mondhat le arról, hogy a közérdek által kívánt mederbe szorítsa e hatalmasságok üzletvitelét. Ez esetben elvesztik érvényüket mindazok a követelések, melyek a szabad verseny feltevéséből indulnak ki, elvesztik egyszerűen azért, mert nincsen szabad verseny.

Hogy a verseny elfajulásával szemben ugyanez áll és hogy az államhatalom ezekkel szemben sem maradhat közönyös, alig szorul bizonyításra. A szabad verseny tanának kiindulási pontja a tisztességes verseny. Ahol a verseny nem marad a tisztesség határain belül, az államhatalom ezt beavatkozás nélkül el nem nézheti. Éppen a tisztességtelen verseny esete azért tanulságos, mert mutatja, hogy még a liberalis dogma alapján is adódnak oly esetek, melyekben az államhatalomnak be kell avatkoznia legalább is a piaci küzdelem módjaiba.

Mindezeket megfontolva, nem vonhatjuk kétségbe, hogy az államnak a közgazdasághoz való viszonya revisiora szorul. Alig vonhatjuk továbbá kétségbe azt, hogy e revisio eredménye az államhatalom közgazdasági feladatainak erősebb hangsúlyozásához vezet.”

Forrás: Heller Farkas (1935): A gazdasági liberalismus elmélete és bírálata. In: Ünnepi dolgozatok. Navratil Ákos születésének 60-ik és egyetemi tanári kinevezésének 30-ig évfordulója alkalmából. Budapest: Gergely R. Könyvkereskedésének Kiadása. 175-176. o.

Összesen 9 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Qman
2021. február 02. 15:08
Heller talán naivitásból, de feltételezte, hogy az Állam tisztességesebb, mint a Monopólium. Ma már látható, hogy nem így van - pontosabban az államhatalmat operatívan gyakorló Kormányról ezt nem állíthatjuk.
pollip
2018. február 13. 16:24
Kunczeezt nem tudta, az biztos. De sokat szajkózza, hogy vb az állam rossz gazda , piaci verseny, .....stb
pollip
2018. február 13. 16:23
Kunczeezt nem tudta, az biztos. De sokat szajkózza, hogy vb az állam rossz gazda , piaci verseny, .....stb
Wazav
2018. február 13. 16:23
A keynesizmus hajnalán, a válság közepén az állam mellett tette le a voksát, nem a szabad piac mellett? Nahát.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!