Így készül rá a NATO-val kapcsolatos félelmekkel teli Európa a Deutsche Welle szerint.
Nyitókép: Donald Trump republikánus elnökjelölt és korábbi elnök beszél a 2024. március 2-i Get Out the Vote (Szavazzunk) gyűlésen a virginiai Richmondban. (Win McNamee/Getty Images)
***
Alexandra von Nahmen rövid riportjában már most előrevetíti, mire kell felkészülnie Európának Trump újrázása esetén. Amikor először elnök volt – vezeti fel a riporter –, az Európai Uniót ellenségnek festette le, és azzal fenyegetőzött, hogy az USA kilép a NATO-ból, ha az európaik nem fizetnek többet az Egyesült Államok védelméért, a Fehér Házba való visszatérése pedig ismét átalakíthatja a transzatlanti kapcsolatokat. Nahnmen szerint sokak számára
ez a forgatókönyv rémálommal ér fel, még ha a diplomaták és vezetők nyíltan nem is beszélnek erről.
A bejátszásban megszólal Bart Kerremans politológusprofesszor is, aki azt mondja, Trump már nem ismeretlen senki számára, első elnöksége alatt visszalépett például a párizsi klímaegyezménytől, és többször megkérdőjelezte az EU-tagországok NATO-hoz való viszonyát. A kampányában pedig – hangzik el a kisfilmben egy Trump-beszéd részletével alátámasztva – újra ezeket az üzeneteket közvetíti.
Ian Lesser a Német Marshall Alap elnöke szerint nemcsak arról van szó, hogy reális veszély-e, hogy Trump visszatérése esetén az USA kilépne a NATO-ból, vagy sem; szerinte szinte biztos, hogy nem. Hanem arról, hogy ha a katonai szövetség ebben az esetben inkább az Európán kívüli területekre összpontosítana, Európa vajon be tudná-e tölteni az így keletkezett űrt? A válasz nem, hiszen egyrészt a NATO az Egyesült Államok és főként annak elrettentésül szolgáló atomfegyverei, illetve hatalma nélkül gyenge lenne, és Ukrajnát is sokkal nehezebb volna támogatni a Washingtonból származó pénzek nélkül.
A megoldás a dán és az észt miniszterelnök szerint az, hogy Európának hosszú távon arra kell törekedni, hogy maga oldja meg a problémáit, az unió tagjainak ennek érdekében egymással kell erős szövetséget kötniük,
és mindenekelőtt közösen megerősíteni az EU védelmét.
Különösen, mert „Trump nem szövetségesként, hanem egyénként gondolkodik”, és „Amerikával, bárki is nyeri a november elnökválasztást, megszakadhat a kapcsolat”.
A globális katonai kiadások kilenc egymást követő évben döntöttek rekordot. Tavaly sem volt ez másképp: összesen 2443 milliárd dollárt költöttünk arra, hogy vagy háborúzzunk, vagy felkészüljünk a háborúra.
Marlène Laruelle szerint ha Trump megnyeri a választásokat, akkor stábja egy alapos tisztogatást fog végrehajtani az államapparátusban.
A románoknak sem kellett sok, hogy meggondolják magukat.
Nyíltan beszélt erről az orosz külügyminiszter-helyettes.
Radoslaw Sikorski szerint nem a Nyugatnak kell aggódnia az esetleges összeütközéstől Oroszországgal, hanem fordítva.
Nem az oroszok felől.
„Nagyon elegem van” – írta közösségi oldalán a publicista.
Ilyen egy baloldali messiás.
