Az utolsó előrejelzések szerint
a keddi amerikai félidős választások hajrájára visszaerősödtek a republikánusok
– írja az EightThirtyFive amerikai választási szakportál.
A tavasszal a republikánusok hatalmas nyerési esélyeivel volt tele a média, ami aztán a nyáron mérséklődött – azonban mostanra újra a tavaszi helyzet állt elő.
Ahogy az EightThirtyFive írja: amikor júniusban közzétették az első előrejelzésüket, a republikánusoknak 53 százalékos esélye volt a Szenátus és 87 százalékos esélye a Képviselőház többségének megszerzésére.
Ezek az esélyek azonban csökkentek – mígnem mostanra visszaerősödtek, sőt: most a republikánusoknak 59 százalékos esélye van a szenátusi és 84 százalékos a képviselőházi többség megszerzésére.
Ha a republikánusok mindkét szövetségi törvényhozó testület többségét elnyerik,
gyakorlatilag béna kacsát csinálhatnak Joe Biden elnökből,
akinek egyrészt a republikánusokkal kell megegyeznie a további törvényhozásról, ezen kívül pedig marad számára a rendeleti kormányzás szűk és sokat vitatott ösvénye.
A négyéves elnöki ciklus felénél tartott voksolásokon átalakul a kongresszus: megválasztják az új képviselőházat, illetve a szenátus egyharmadát.
Az alsóházba két évre választják a tagállamokat népességarányosan reprezentáló 435 képviselőt. A Szenátus 100 tagjának megbízatása hat évre szól, s ide a negyvenmilliós Kaliforniától a bő félmilliós Wyomingig minden állam két szenátort küld. A szenátus kétévente harmadában újul meg, ez hol az elnökválasztásra, hol a félidős választásra esik.
Mindemellett tagállami szinten számos kormányzó- és törvényhozási választást tartanak.
A kongresszus alsóházában jelenleg 220 fővel a Demokrata Párté a többség,
a republikánusoknak 212 fős frakciójuk van, 3 hely üres. A felsőházban 50-50-es mandátumegyenlőség alakult ki úgy, hogy a két független szenátor rendszerint a demokratákkal repül kötelékben, így Kamala Harris alelnök szavazatával van meg a Demokrata Párt többsége.
Fotó: Trump és rajongói egy georgiai kampányrendezvényen (Andrew CABALLERO-REYNOLDS / AFP)