Erre tessék gombot varrni, Magyar úr! Az Európai Bizottságnak pedig ezúton is hálásan köszönjük
Némelyeknek egyszerűen mindig sikerül olyan szögből nézni az eseményeket, ahonnan Magyarország egy merő lúzer. Francesca Rivafinoli írása.
Kormányozni kezdett a román politika szörnyszülöttje, a szocialista-nemzeti liberális nagykoalíció, az RMDSZ-szel karöltve. A sokat látott bukaresti politikában is meglepő helyezkedések és ármánykodások vezettek a 2010 óta 13. román kormány megalakulásához. Összeszedtük, hogyan jött létre és miként muzsikált az első napokban Nicolae Ciucă korábbi tábornok kabinetje.
Nyitókép: Ciucă és Iohannis államfő októberben (Andrei PUNGOVSCHI / AFP)
Berendezkedőben a román szocialista–nemzeti liberális–RMDSZ nagykoalíció, de hogy is vezetett az út idáig? Vegyük hát sorra: 2019 őszén megbukott a Viorica Dăncilă-féle kormány,
a „vörös pestis” ellen a nemzeti liberális párt (PNL) a hasonszínű, szász foglalkozású Klaus Iohannis hathatós támogatásával, előrehozott választások helyett a szokásos bizalmatlansági alkudozásokkal.
A PNL és változó szövetségesei (USR, RMDSZ,) szűk két év alatt elfogyasztottak öt kormányban három miniszterelnököt – Ludovic Orbant, aki legalább kétszer fordult, valamint Nicolae Ciucát, aki első kétheti ügyvivői és minapi kétheti regnálásával fogta közre a most frissen buktatott Florin Cîțut.
Pártcserés támadás
A turbulens román politikába belefértek mindenféle sakkjátszmák – zárójeles példa: Orban-kormányból azért volt rögtön kettő a neki jutott 13 hónap alatt, mert az akkor még népszerű PNL példátlan módon előrehozott választásokat akart, hogy mandátumokra váltsa ezt a tőkéjét.
majd különféle machinációk kellettek volna, jelesül, hogy az államfő által jelölt új kormány a parlamenti bizalmi szavazáson egymás után kétszer is megbukik. Ehhez felhasználták az RMDSZ-t, benyújtva egy őket felbosszantó magyarellenes közigazgatási javaslatot, amire tudták, hogy az ugrani fog; azonban az egész megbukott a PSD taktikázásán.
A PNL azonban mindenféle hibák és a sokak szerint félrekezelt covid-járvány ellenére, előbb az USR-PLUS majd a mellé vett RMDSZ támogatásával, de kitartott – közben Kelemen Hunorék is taktikáztak, beügyeskedve mindenféle (erdélyi) magyar szempontból fontosabb ügy – gyakran – kikönnyített verzióját, a legutóbbi kormányszerűségben egészen jól forgatva a lapokat.
Aztán eljött az ősz, és az olvadó népszerűségű PNL és az USR teljesen összeveszett, robbant az egész történet, és
amelyik ellenében évekig meghatározta magát. Az RMDSZ bölcsen kimaradt a pártpolitikai csatározásokból, ha némileg nyirbált nimbusszal is – már ahhoz képest, hogy még az is felmerült, hogy esetleg Kelemen Hunor miniszterelnökségével vágják át a gordiuszi csomót, hogy a PNL vagy az USR adja-e a kormányfőt először, így maradhatott kormányon.
De mégis miért kellett ez?
A váltáson egyébként lényegében senki sem nyert igazán – erre próbálnak most gombot varrni, mindenféle színűt s formájút. Mi pedig megkérdeztük Pászkán Zsolt politológust, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső munkatársát, hogy a sokat rebesgetett titkosszolgálati szál mennyire igaz, s hogy egyáltalán kinek jó ez az egész helyzet.
– szögezi le Pászkán, aki szerint eleve a Iohannis által kikényszerített pártelnökcsere is érthetetlen volt amellett, ahogyan a PNL és az USR „szétrúgták” a koalíciót, miközben a PNL 15 százalék körüli népszerűsége azt a magyarázatot is komolytalanná teszi, hogy Iohannis azért tette ezt, mert mandátuma 2024-es leketyegése után visszatérne a párt első vonalába.
„Pandémia, az egészségügy és a gazdaság válsága – 2020 tavasza és 2021 decembere között Romániát nem kormányozta senki: mindenki elvolt a hatalmi harcokkal” – foglalja össze a politológus, aki szerint az új kormány összetétel azért is pikáns, mert Iohannis egy éve még a PSD kiszorítását nevezte legfőbb politikai eredményének, Cîțu pedig közölte, amíg ő a kormányfő, a PSD-vel nincs szövetség.
De, mégis van. „Iohannist már saját médiabeli barátai is bírálják, a románok és a tenyeréből evő németek is” – fogalmaz Pászkán, aki szerint a „mesterterv inkább Mekk mester-terv”. Közben az USR is megtette a magáét, előbb zsarolva a kétszer akkora (helyhatósági választási eredmények szerint pedig hússzor akkora) PNL-t, kikötve, hogy csak Cîțuval lépnek kormányra, majd közölve, hogy ha Cîțu marad a miniszterelnök, kilépnek a kormányból.
amibe a kormány nem bukott bele, de a hitelességüket megtépázta.
A hadsereg és a polgári titkosszolgálat (SRI) manővereinek már lehetséges némi alapja. Elvégre a frissen kinevezett kormányfő a korábban mérsékelten ismert Nicolae Ciucă tábornok, a miniszteri szintű tisztségekben pedig huszonháromból tizenhat személy, elsősorban korábbi képzéseik révén kötődik a titkosszolgálat által dominált két akadémia egyikéhez. Ezt nem úgy kellett felfejteniük oknyomozó újságíróknak, hanem egészen konkrétan az önéletrajzukban dicsekedtek el vele. Hogy a titkosszolgálat a költségvetése várható megnyirbálása miatt nyírta volna ki a kormányt, azt Pászkán elveti: ilyenre kísérlet sem volt soha. A
rebesgetés inkább, ami tendenciózus, mutat rá a politológus: szekus reflex, a Securitate ugyanis szerette, ha a lakosság félelme azon alapul, hogy azt hiszi, megfigyelik. A SRI nem aktor volt itt, csak kihasználta a lehetőséget – véli a szakértő, noha a sürgősségi rendelet, amivel a SRI visszakapja a bűnvádi nyomozati hatáskört, mutathat úgy, mintha ők diktálnának, de ez egy ötéves törvénytervezet.
Közben már most megy az üzengetés a PSD és a PNL között:
most a nagy állami cégek, intézmények pozíciójáért megy az alkudozás – írja le a helyzetet Pászkán. Az RMDSZ még istenesen megúszta a dolgot, hiszen meg tudta őrizni a fejlesztési tárcát Csege Attilával az élen, annak ellenére, hogy most a két nagy párt vette be a koalícióba, akik nem szorulnának rá a magyarok mandátumaira.
Sok lehetősége eleve nem volt Kelemenéknek. Vagy bemennek a kormányba, és akkor legalább az érkező pénzekből el tudják érni, hogy ne zárják ki a magyar településeket; elfogadják, hogy némiképpen megnyirbálva, de továbbmegy a közösségi joggal kapcsolatos javaslatuk; és elfogadják, hogy a Magyarországról érkező gazdaságfejlesztési források kapcsán egyeztetni kell a bukaresti kormánnyal. Vagy mennek ellenzékbe, mindebből a rossz megtörténik, ők pedig beszorulnak egy nem csak látens, hanem nyíltan virtigli magyarellenes AUR mellé, érdekérvényesítési potenciál nélkül – sorolja a politológus. Szerinte az RMDSZ-t, bár nem szeretik, valamiféle tisztelet övezi, mert legalább következetesen és nyíltan törekszik – a román többség által nem annyira preferált – nemzetiségi céljai felé.
S ami az új kormány első napjait illeti: látszólag szerencsésen túl vannak a negyedik hullám taraján,
– mondja Pászkán. „Az utóbbi két évben mindig igazodott a statisztika az igényekhez, választások előtt, PNL-kongresszus előtt eltűntek a halottak, aztán előbukkantak fél évvel később”, de most az ünnepek előtt is feloldottak egy sor korlátozást.
Közben olyan anomáliák terhelik a rendszert, mint az iskolai nyáltesztekkel kapcsolatos szerencsétlenkedés. „Ment a pánik, hogy ki csinálja meg a gyerekek tesztjét, az állam képtelen, akkor az iskolák, az iskolák meg rátolták a szülőkre, közben a teszt vagy jó vagy nem jó, eleve húszas meg ötvenes csomagokban kapták, azt szét kell válogatni és osztani” – írja le a kaotikus helyzetet Pászkán, aki szerint az álpozitív tesztek emellett tovább rombolták a bizalmat, miközben egy teszt ára egy oltás ára.
Összefoglalóan elmondható, érdemi változás jelei egyelőre szándékok szintjén sem láthatóak.