Íme, Szoboszlai tíz évvel ezelőtt, amikor általánosban megnyerte a diákolimpiát
A tekintete ugyanaz.
Brit és svéd egyetemi kutatók egyértelműen bizonyították, hogy az online oktatásra váló átállás jelentős mértékben visszaveti az általános iskolások tudásbázisát.
Az Oxfordi Egyetem, illetve a Stockholmi Egyetem munkatársai arra figyelmeztetnek, hogy a koronavírus-járvány miatt elrendelt iskolabezárások és az online oktatás bevezetése a diákok 95 százalékát érintette világszerte. Éppen ezért a kutatók tanulmányukban arra keresték a választ, hogy a járvány első hulláma miatt elrendelt, a mindennapi oktatást is befolyásoló intézkedések milyen hatással voltak az iskolai teljesítményre.
Az elemzés során 350 ezer 7-11 éves hollandiai kisiskolás lezárások előtti és utáni matematika, helyesírás és szövegértés tárgyakból tett országos vizsgaeredményét hasonlították össze. Az adatokat továbbá összevetették az elmúlt három esztendő vizsgaeredményeivel is.
Az eredmények azt mutatják, hogy
A kutatók mintegy 3 százalékpontos tudásbeli hiányosságot tártak fel, amely jelentősnek mondható, mivel ez holland viszonylatban egyötöd tanévnyi ismeretnek felel meg. Mindez azt jelenti, hogy épp a zárva tartás időtartama alatt megtanulandó ismeretanyag hiányzik, vagyis a diákok a lezárások alatt nem, vagy csak alig haladtak a tananyaggal.
A kutatók ugyanis aláhúzzák, hogy a tudásanyagban jelentkező lemaradás másfélszer – pontosabban 55 százalékkal – nagyobb az alacsonyabb iskolai végzettségű szülők gyermekeinek körében, mint a képzettebb szülők gyermekeinél.
Megjegyzendő továbbá, hogy Hollandiában csak rövid ideig, összesen 8 hétig tartottak zárva az iskolák, az oktatási rendszer pedig viszonylag felkészült volt a távoktatásra való gyors átállásra. Ebből kifolyólag a szerzők úgy vélik, hogy
illetve ahol az online oktatás technikai feltételei kevésbé voltak biztosítottak.
Gergi-Horgos Mátyás