Mint arról korábban lapunk is beszámolt, a május végén tartott brüsszeli rendkívüli uniós csúcson Orbán Viktor miniszterelnöknek sikerült elérnie a célját: megvédte a rezsicsökkentést. A csővezetékes kőolajszállítás kivételt képez az olajembargó alól, így továbbra is biztosított hazánk olajellátása, valamint fenntartható a benzin árstop. Erről ide kattintva olvashat bővebben.
Nem mindenki örül a magyar sikernek
Emlékezetes, a csúcstalálkozó előtti napokban az ukrán energiaügyi minisztérium tanácsadója,
Olena Zerkal például úgy fogalmazott, „valami történhet” azzal a kőolajvezetékkel, amelyen keresztül Magyarország az orosz olajat kapja,
,azzal a kőolajvezetékkel, amelyen keresztül Magyarország az orosz olajat kapja,
és szerinte „nagyon is helyes lenne”, ha történne ott valami. A szóban forgó Barátság kőolajvezetéket, pontosabban annak 1972-re elkészült ukrajnai szakaszát a politikus Ukrajna erős „ütőkártyájának” nevezte. Erről itt írtunk bővebben. A kérdés az, hogy komolyan gondolta-e kijelentését, vagy csupán blöffölnek az ukránok?
Szakértő: Nem példa nélküli, hogy Ukrajna elzárjon egy vezetéket
„Üres fenyegetőzésnek tűnhet, de jobban tesszük, ha komolyan vesszük az ukrán tanácsadó szájából elhangzottakat. Nem példa nélküli, hogy Ukrajna elzárjon egy vezetéket, elég visszagondolnunk a 2009-es gázvitára” – nyilatkozta lapunknak Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós műhelyének projektvezetője.
A szakértő ezzel arra utalt, hogy 2009. január 6-a délután fél négykor egyszer már megszűnt a gázszállítás Ukrajna felől, és két hétig nem érkezett gáz a vezetéken keresztül. Az akkori Gyurcsány-kormány vezetése alatt Magyarország nem volt felkészülve a gázkimaradásra, ami súlyos veszélybe sodorta hazánk energiaellátását és óriási gazdasági károkat okozott.
A Gyurcsány Ferenc vezette kormány már 2009. január 6-án este gázkorlátozást rendelt el, amely a nagy ipari fogyasztókat érintette. Emiatt számos üzem teljesen leállt, valamint több cég termelése is akadozott a gázfogyasztási korlátozások miatt. Az akkori kormányfő úgy nyilatkozott, hogy a cégeknek nem jár kártérítés, a leállást szabályozó kormányrendelet sem veti fel ennek a lehetőségét.
Az akkoriban Molnár Csaba által vezetett energiaügyi tárca becslései szerint összesen 22 milliárd forintos kár érte az országot a három hétig tartó gázvita alatt – legalábbis ekkora bevételkiesésről számolt be az a 22 vállalat, amelynek le kellett állítania a termelést a gázkorlátozás miatt. 18 megyében rendeltek el háromnapos iskolai szünetet az önkormányzatok által fenntartott középiskolákban, hogy takarékoskodjanak a gázzal.
Végül Moszkvában Putyin és Timosenko miniszterelnökök január 17-én megegyeztek az Ukrajnának szállítandó gáz árában. A kormányfői megállapodás alapján a Naftohaz és a Gasprom cégek igazgatói ugyancsak Moszkvában tisztázták a gázszállítás technikai részleteit és az erről szóló megállapodást a kormányfők jelenlétében, január 19-én aláírták. Ezt követően a gázszállítás rendben megindult Európába és Ukrajnába.
A Gyurcsány Ferenc vezette kormány már 2009. január 6-án este gázkorlátozást rendelt el, amely a nagy ipari fogyasztókat érintette. Emiatt számos üzem teljesen leállt, valamint több cég termelése is akadozott a gázfogyasztási korlátozások miatt. Az akkori kormányfő úgy nyilatkozott, hogy a cégeknek nem jár kártérítés, a leállást szabályozó kormányrendelet sem veti fel ennek a lehetőségét.
Az akkoriban Molnár Csaba által vezetett energiaügyi tárca becslései szerint összesen 22 milliárd forintos kár érte az országot a három hétig tartó gázvita alatt – legalábbis ekkora bevételkiesésről számolt be az a 22 vállalat, amelynek le kellett állítania a termelést a gázkorlátozás miatt. 18 megyében rendeltek el háromnapos iskolai szünetet az önkormányzatok által fenntartott középiskolákban, hogy takarékoskodjanak a gázzal.
Végül Moszkvában Putyin és Timosenko miniszterelnökök január 17-én megegyeztek az Ukrajnának szállítandó gáz árában. A kormányfői megállapodás alapján a Naftohaz és a Gasprom cégek igazgatói ugyancsak Moszkvában tisztázták a gázszállítás technikai részleteit és az erről szóló megállapodást a kormányfők jelenlétében, január 19-én aláírták. Ezt követően a gázszállítás rendben megindult Európába és Ukrajnába.
„Senkinek sem lenne hasznos, ha az ukránok elzárnák a gáz-, illetve kőolajvezetékeket, vagy más módon akadályoznák meg az ellátást Magyarország irányába. Azon túl, hogy finoman szólva is barátságtalan lépés lenne hazánkkal szemben – különösen annak tükrében, hogy minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy humanitárius segítséget nyújtsunk Ukrajnának és az onnan menekülőknek – elesnének azoktól az energiahordozóktól is, amelyet tőlünk, magyaroktólvásárolnak vissza a hozzánk érkező ellátmányból” – hangsúlyozta Kovács Attila.
A szakértő hozzátette: Ukrajna többek között a területén át Magyarországra küldött orosz gázt vásárolja vissza, ezért nekik sem állna érdekükben a vezetékek elzárása vagy megrongálása.
Nyitóképen: A Barátság II. kőolajvezeték fogadópontja a Mol Nyrt. százhalombattai Dunai Finomítójában 2022. május 24-én. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt