Tehetséggondozás online platformokon – a Mathias Corvinus Collegium digitális munkarendje

A múlt héten kormányzati rendelkezés nyomán Magyarországon véget ért a hagyományos közoktatás, és egy új típusú, eddig közoktatási hagyományok nélküli digitális munkarend lépett életbe. E változás értelmében a diákok otthonról tanulnak különféle online alkalmazások révén. Magyarországon nincs nagy tradíciója a teljesen távoktatás alapú iskolarendszernek, így számos pedagógus küzd módszertani és technikai kihívásokkal. Bár a Facebookon gyors ütemben alakultak szakmai segítő csoportok, tudásmegosztó platformok, azonban az átállás, az online eszközök elsajátítása hosszabb időt fog igénybe venni.

A közoktatás most azokhoz a bevált jó gyakorlatokhoz folyamodik, ami az iskolarendszeren kívüli oktatási magánintézményekben már működik. A Tombor András által alapított Mathias Corvinus Collegium ezért is jó példája annak, hogyan lehet az eddigi, hagyományos oktatást teljes körűen digitalizálni .

A Collegium oktatási moduljai (legyen szó a felső tagozatosoknak szervezett Fiatal Tehetség Programról vagy épp a közép-európai térségben egyedülálló Női Vezetőképző Programról) eddig is a blended learning elvét követték, vagyis a kontaktalkalmakhoz e-learninges támogatás társult. A közoktatás hagyományos formájának szüneteltetésével ugyanakkor a Collegium teljes képzésrendszerét át kellett hangolni a távoktatásra, ami az eddig felhalmozott tudástőke segítségével nem jelentett teljesíthetetlen kihívást.

A Collegium három oktatási alapevet fogalmazott meg a távoktatásos időszakra, amelyek mentén kívánja folytatni hallgatóinak-diákjainak képzését:

1. A folyamatos kapcsolattartás és közösségi munka elve - Mivel a Collegium legtöbb képzési szintjén a személyes találkozások, az oktató-diák kapcsolat, illetve a diákok közti informális és munkakapcsolatok jelentenek egyedülálló kohéziós erőt, fontos, hogy a távoktatás is minél több lehetőséget kínáljon

2. A személyre szabott haladás elve - A Collegium arra törekszik, hogy a digitális platformokon megvalósuló képzései során biztosítsa diákjainak az egyéni érdeklődés szerinti fejlődés lehetőségét, így olyan továbbvezető anyagokat, plusz feladatokat kínáljon számukra, amik a saját ambícióik, kutatási területük szerinti további elmélyülésre lehetőséget adnak.

3. A személyes értékelés elve - Minden távoktatási forma esetében a diákok a hagyományosnál jóval fejlettebb önállóságra, idő- és feladatmenedzsmentre vannak utalva, így különösen fontos, hogy az általuk végzett munkára és tanulmányi fejlődésre minél precízebb, személyre szabottabb visszajelzéseket kapjanak az új munkaforma során facilitátori szerepükben megerősödő oktatóktól.

Az MCC képzésrendszerét részletesebben áttekintve érdemes megvizsgálni, melyik képzési szinten milyen struktúrákkal működik a teljes távoktatás. A legkisebbeket megszólító Fiatal Tehetség Program foglalkozásai az élménypedagógiára épülnek, így ezek megvalósíthatóságának hiányában az évek során aprólékosan kidolgozott e-learning-rendszer hidalja át a valós közösségi aktivitást. A FIT Program elektronikus tanulmányi rendszere gamifikációs alapokon nyugszik, a játékos feladatokat oktatóvideók és továbbvezető tudásanyagok kísérik; a diákok beküldendő feladataikra pedig részletes oktatói visszajelzéseket kapnak. Emellett elindult a képzés tájékoztatóvideó-sorozata, ami elsősorban a szülőket igyekszik informálni és segíteni a támogatói szülői attitűd kialakítását.

A több mint 20 éves tapasztalattal működő Középiskolás Program gerincét eddig is az e-learninges kurzusok alkották, amiket a diákok saját érdeklődésük és továbbtanulási szándékaik szerint választhattak ki. Jelen helyzetben

míg a szombati kontaktalkalmakat (KP-szombat) változatos online eszközökkel és digitális módszertannal helyettesítik, vagyis teljesen digitalizálják a havi egyszeri személyes találkozókat. Ilyen eszközök az élő bejelentkezés, a kiscsoportos videókonferenciák, az online tesztek és feladatsorok, a digitálisan megosztott tananyagok, olvasmányok és esszék.

Az Egyetemi Program esetében több hetes előkészület előzte meg az átállást: az oktatók itt nagy szabadságot élveznek az online eszközök és az új kimeneti követelmények megválasztásában, ám a kurzusok célkitűzése változatlan. Olyan formában kell működtetni a távoktatást, ami a hallgatói csoportok számára a kontaktalkalmakhoz hasonló interakciós lehetőséget biztosít, hiszen az egyetemi képzésrendszer fontos eleme a közös gondolkodás, a kooperatív technikák alkalmazása. Az új, digitalizált kurzusok több lépcsős minőség-ellenőrzést követően indulnak el, és meghatározott időszakonként az oktatói stáb az egyetemi képzés szervezőivel együtt értékeli a tapasztalatokat.

Az MCC posztgraduális képzéseinél a záró hétvégék alakulnak át online oktatássá mind a Női Közéleti Vezetőképző, mind a Kárpátaljai Közéleti Vezetőképző és az Erdélyi Politikai Iskola esetében is. E programok eddig is éltek az e-learninges oktatás lehetőségével, így az átállás nem okozott nehézséget. Új módszerként jelenik meg a tervezett előadókkal felvett videók megosztása a résztvevőkkel, illetve ennek interaktívvá tétele valós idejű kérdés-válasz lehetőséggel. Emellett online konferencia-előadásokat szerveznek, továbbá a résztvevők virtuális projektszobákban tudnak csoportban dolgozni a különböző feladatokon, amelyekre részletes visszajelzést kapnak a felkért oktatóktól.

A Roma Tehetség Program is folytatódik virtuális felületen mind az egyetemi (ennek hallgatója a tehetséges Rontó Renáta is, akit lapunk is bemutatott), mind a középiskolás rész esetében, legközelebb épp a vitakultúra rejtelmeiben mélyedhetnek el a hallgatók a változatos online megoldások segítségével.