Közmédia és egyházak: a vallás nem magánügy

2014. június 12. 17:04

A vallás nem magánügy, hanem a legszemélyesebb közügy - hangzott el azon a kerekasztal-beszélgetésen, amely a közmédia és az egyházak kapcsolatáról szólt Szegeden. Balogh László, az MTVA tevékenységét felügyelő kuratórium elnöke szerint ki kell hozni az egyházi műsorokat a „karanténból”, azaz fontos, hogy ne csak a vallási műsorokban kapjanak helyet a híreik.

2014. június 12. 17:04

A vallás nem magánügy, hanem a legszemélyesebb közügy - hangzott el azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelynek házigazdája Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök volt csütörtökön Szegeden.

 
Antal Zsolt, a Szeged-Csanádi Püspökség tulajdonában álló Gyula Televízió igazgatója, a beszélgetés moderátora arra kérte a közmédia vezetőit, illetve a Magyar Katolikus Rádió képviselőit, hogy értékeljék a vallás, az egyházak által képviselt keresztény erkölcs és a közmédia kapcsolatát. 
 
Szabó László Zsolt, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) megbízott vezérigazgatója azt emelte ki, hogy a közszolgálat a közjó szolgálata, az értékteremtés és az értékek továbbításának színtere, és ez a szemlélet áthatja azokat a munkatársakat, akik az MTVA-nál dolgoznak.
 
Gazsó L. Ferenc, az MTI vezérigazgatója a hírügynökség feladatának az értékválasztást és az értékorientációt nevezte. 
 
„Az értékválasztásban a keresztény értékek meghatározóak és alapvetőek”– jelentette ki, majd hozzátette: „olyan talapzat, biztos eligazodási pont, amely mindannyiunk számára megkönnyíti az értékválasztást”. 
 
Az MTI tevékenységével kapcsolatban jelezte, hogy cég munkatársai folyamatosan figyelemmel kísérik az egyházak hazai hitéleti, kulturális és karitatív tevékenységét, valamint a világegyházak munkáját. Így például a római tudósító vatikáni feladatokat is ellát, és tel-avivi kollégája képes magas szakmai szinten követni a három világvallás központjában, Jeruzsálemben zajló eseményeket is. Legutóbb például Ferenc pápa közel-keleti látogatását követte precízen nyomon a hírügynökség.
 
Balogh László, az MTVA tevékenységét felügyelő kuratórium elnöke arról szólt, hogy szerinte ki kell hozni az egyházi műsorokat a „karanténból”, például, ha valamelyik egyház koncertet rendez, akkor az ne a hagyományos vallási műsorok között kapjon nyilvánosságot, hanem az adott médium klasszikusnak számító hír-, közéleti, vagy kulturális programjai, műsorai között szerepeljen.
 
Belénessy Csaba, az MTI korábbi vezérigazgatója szerint a vallás és az egyházak médiában való megjelenését nem lehet csupán a piacra bízni, hanem szükség van az egyházak és a közszolgálati média együttműködésére.
 
Barlay Tamás, a közmédia vallási, kisebbségi és határon túli magyarsággal foglalkozó szerkesztőségének vezetője arról szólt, hogy az európai kultúrkör arra a jézusi tanításra, etikai normára épül, hogy „ne tedd mással azt, amit nem szeretnéd, hogy veled tegyenek”. 
 
Illetve ennek pozitív megfogalmazása, „azt tedd felebarátoddal, amit szeretnéd, hogy veled tegyenek. Ha pedig mindinkább elterjed a társadalomban ez a fajta etikai hozzáállás, az mindannyiunknak jó lesz” – mondta, hozzátéve: ennek a gondolatnak az elterjedését segítenünk kell a magunk eszközeivel a közszolgálati médiumoknak.
 
Radetzky András, a Katolikus Rádió vezérigazgató-helyettese az egyház tulajdonában álló médium műsorpolitikájáról elmondta, hogy műsoraik kilencven százaléka nevezhető klasszikus értelemben is közszolgálatinak. 
 
A rádió az emberrel a maga teljességében foglalkozik, hogy mi teszi az embert értékesebbé, és ezen keresztül próbálja az egyház értékrendjét is továbbítani – közölte. 
 
A kerekasztal-beszélgetés második felében a felek az állam és az egyház, ezen belül a közszolgálati média és az egyházak kapcsolatát boncolgatták. Barlay Tamás például azt emelte ki, hogy az állam nem szól bele az egyházak tevékenységébe, és ez igaz a közmédiumok műsoraira is. Ezt megerősítette Szabó László Zsolt is, amikor elmondta, hogy ugyan az állam adja a pénzt a közszolgálati médiának, ám abba nem szólt bele, hogy milyen a műsorokat érintő megállapodásokat kössenek az egyházakkal. 
 
Gazsó L. Ferenc azért is fontosnak nevezte az együttműködést, mert így lehet az értékek mentén igazi emberi közösségeket teremteni.
 
Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök rövid zárszavában azt emelte ki, hogy a keresztény értékek egyetemes értékek, ezért a család és az élet védelme, a társadalmi szolidaritás és a természet felelős kezelésének képviselete közös feladata az egyházaknak és a közszolgálati médiának.

Összesen 44 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Kiscsillag
2014. július 26. 18:49
A katolikus egyháznak semmi joga morális kérdésekben állást foglalni a gyermekeket molesztáló papok felé mutatott elnéző magatartás miatt. Ferenc pápa szerint, ilyen dolgok akkor történhetnek meg, ha az embereknek nincsen élő kapcsolatuk Istennel. Ezt a saját papjairól mondta...ami sokat elárul a katolikus egyház állapotáról.
Zokni
2014. július 16. 14:51
„… nyakatekerten írsz és egybemosódóan…” – írja. Szóljon, melyik szót nem érti? „…” – ollózza be MEGINT ugyanazt a gyenge szöveget. Amire reagáltam is. Olvassa el, és cáfolja meg. (Az előbb nem sikerült, úgy látszik, hisz csak megismétli megint.)
Zokni
2014. július 14. 01:33
("...a 10 parancsolat jótékony hatása...") Hagyjuk már ezt a marhaságot! Semmilyen parancsolatnak NINCS jótékony hatása. Az csak PROPAGANDA. Mondhatják napestig, hogy ne ölj, MÉGIS partra szállnak a gyarmatosítók, és MÉGIS halomra irtják a bennszülötteket, és MÉGIS áldást, meg aranyat szerez ebből az állammal összefonódott katolikus egyház. A katolicizmus diadalútja összefonódott a helyi kultúrák/társadalmak kifosztásával és felszámolásával. Nincs ezzel semmi baj, ez az élet rendje, de hol is volt az a tízparancsolat!? ("...az Egyháznak joga és kötelessége a vallást és erkölcsöket sértő határozatok ellen szavát felemelni...") Természetesen. Csak ezt ne a hatalomba (pártokba) való beépülés útján tegye, mert akkor óhatatlanul (hogy, hogy nem?) kimarad a támogatásból egy-két "egzotikus" egyház. Sőt, olykor még keresztény is... Nahát! ("A balos elképzelés a vallásszabadságról az, hogy senki ne beszéljen Istenről nyilvánosan, ne tegyen ki feszületet, a vallásszabadság tehát csak magánszférailag értelmezhető.") Ez hazugság. (Ami, ha Ön keresztény, eléggé szomorú, mert ... mintha azt is tiltanák? Vagy az nem ott van, hogy "az úttörő mindig igazat mond"?) CSAK akkor ne beszéljen Istenről, amikor a hatalom gyakorlásáról van szó, mert akkor (MINDIG) pénzekről van szó - nagyon sajnálom - és a pénzek elosztásába ne hozzuk be "Isten akaratát", Isten érdekeit"(!?) SEMMI ilyesmit! Hogy lehet ezt elkerülni? Hát úgy, hogy egyházi ember NE politizáljon. Mert akkor, ha valaki felhozza, hogy ő bizony a Fentiek szándékait követi, akkor a másik párt, szintén lelkesen templomba járó tagja megkérdi: "...hááát az meg hogy lehet? Hiszen azok a Fentiek majdhogy nem direkt NEKEM égették meg a csipkebokrot?!" ("...Érdekes, sosem szoktak senkit felszólítani, hogy ateizmusát tartsa meg magának...") - Itt egy kis folyt. köv. - Ez MEGINT hazugság! Ha valaki az "ateizmussal" jön, akkor joggal kérdezhetik meg, hogy "miért, TUDJA, hogy nincs Isten!?" Tehát NEM szoktak ilyesmit felhozni manapság. Csak azt, - teszem azt -, hogy az emberi közösségnek nagyobb hasznára van, ha az abortusz valamilyen lehetőségét biztosítják a polgároknak. Tehát NEM azt mondják, hogy "mivel NINCS Isten, ezért az ő parancsa sem érvényes...", nem, ilyet nem szabad mondani. ("Rosszul tudod Zokni. A komenizmus a vallást mindig is a magánszférába próbálta száműzni, majd onnan is kiirtani...") Hát... Nos, TEHÁT NEM Lenin írta a szöveget. Ezt nem én tudtam rosszul. És a vallás - mely "a nép ópiuma..." (Marx) csak annyiban érdekes, hogy ideológiai vetélytárs volt, pontosan azt a funkcióját ismerték fel, és kezdték ki - a Nagy Francia Forradalomig - kissé keletebben későbbig, egészen keleten MA IS (ugye most a KDNP révén), hogy az uralkodó elit mindig kihasználta a hit aduját, és az egyház boldogan vállalta a tök disznó (az az ász) szerepét... (Ha tök ulti volt a bemondás.) Ha valóban magánügy a vallás, akkor nem is lenne érdekes. Akkor mindegy. Hiszen, amennyire tudom, Lenin egy korban maga is isteni szerepet kapott... ("Én nem tudok arról, hogy a katolikusok vagy reformátusok közéletben való jelenléte hatóságilag üldözendő lett volna a Horthy korszakban.") Hát, ez tényleg súlyos, mert ez TÉNYLEG hazugság. Ugyanis én ezt írtam:"...a hivatalos katolikus-református kereszténységet megújító "ébredési" mozgalmak" voltak üldözöttek. És ÉPPEN a katolikus-református pozíciók veszélyeztetése miatt váltak elutasítandó "szektákká". Adok egy kis irodalmat: http://vmek.oszk.hu/01100/01169/01169.pdf
Csomorkany
2014. június 28. 14:13
Köszönjük, Emese.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!