Nagyszombat: Krisztus a sírban

2014. április 19. 13:11

Nagyszombat a húsvétra való készülés idejének, a nagyböjtnek a lecsendesebb napja. Ekkor Krisztus a sírban fekszik, és semmi nem történik egész nap, a katolikus hívek ilyenkor meglátogathatják a templomokban felállított szentsírt. A húsvét ünneplése nagyszombat este virrasztási szertartással kezdődik.

Nagyszombaton az egyház Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkedik a szentsír előtt időzve. Az esti vigília-szertartással veszi kezdetét a katolikus egyház és az egész kereszténység legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti, amely szerint Jézus feltámadt a halálból, s ezzel minden embert megváltott bűneitől és mindenkit meghív az örök életre.

18 órakor a budapesti Szent István-bazilikában Erdő Péter bíboros vezetésével kezdődik a húsvéti vigília. A szertartás végén a hagyományos körmeneti útvonalon, a főtemplom körül vonulnak majd a hívek.

A vigília szertartása négy, jól elkülönülő lényegi részből áll: a fény liturgiájából, az igeliturgiából, a vízszentelésből és az áldozati liturgiából. A jelenlegi liturgikus rend, a IV. századra vezethető vissza.

A szertartás a tűzszenteléssel kezdődik: egyedül a parázsló szén világít, s az arról vett tűzzel a pap meggyújtja a húsvéti gyertyát, miközben azt imádkozza, hogy Jézus Krisztus tegnap és ma, ő a Kezdet és a Vég, ő az Alfa és az Ómega, övé az idő, és övé az örökkévalóság, övé a dicsőség és a hatalom, mindörökkön örökké. A húsvéti gyertya fénye maga is Jézus Krisztust jelzi, feltámadását, mely belevilágít a templom sötétjébe, de egyúttal a világ sötétjébe is, hogy új reményt adjon.

A húsvéti örömének, az Exsultet elhangzása után kezdődik az igeliturgia, mely végigvezet minket az üdvösségtörténet nagy állomásain, eljutva az Újszövetségig. Ekkor felhangzik a Glória, Isten dicsőítése és „visszatérnek a harangok”, felszólítva a hívőket Krisztus győzelmének ünneplésére. A szentleckét követően az ünnepélyes alleluja Isten népének ujjongó örömét fejezi ki. Jézus feltámadásának evangéliumi felolvasása után ünnepélyes szent beszédet hangzik el.

Ezután a keresztkútnál vizet szentel a pap, közben a mindenszentek litániáját imádkozza a hívekkel. Ha vannak keresztelendők, ekkor kapják meg a beavató szentségeket (ha felnőttek, akkor a keresztelés mellett a bérmálást és az elsőáldozást), ahogy az már az ősegyházban is gyakorlat volt. A közösség is megújítja keresztségi fogadalmait: hitet tesz Isten mellett és ellene mond a sátán kísértésének. A vigília ünnepét az Eucharisztia ünnepélyes bemutatása koronázza meg.

A szentmise után az asszisztencia vezetésével a hívek körmenetet tartanak, hogy az egész világ számára elvigyék Krisztus feltámadásának örömhírét.

Összesen 23 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.

Sorrend:

Peter8811

2014. április 23. 20:45

Buzikám, valószínű túl mélyen behatolt a fasz a szádba és megnyomta az agyadat, azért beszélsz ilyen hülyeségeket, persze nekem ehhez semmi közöm ez két buzi belügye, csak úgy nemi szőrmentén meg említettem.

Válasz erre

6qwasyx

2014. április 23. 01:45

Szarok Krisztusra! Mire mentünk vele?!

Válasz erre

egysegelem

2014. április 22. 03:50

Nem volt ilyen, Jezus nem letezett, az egesz tortenet kitalalt termeszetesen a csalas persze bekovetkezett csak kesobb, amikor megirtak, rendszerbe szedtek, kidobak a mitoszbol amire nem volt szukseguk stb.

Válasz erre

Senye Péter

2014. április 20. 12:38

A tanítványok meg voltak a történtektől zavarodva. Eszükbe sem juthatott, hogy hirtelenjében kiagyaljanak valami csalafintaságot.

Válasz erre

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!