Van amiben még az Európai Bizottság szerint is sikertörténet lett Magyarország az uniós tagállamok között
Egy olyan rendszer lett sikertörténet, ami 2010 előtt nem volt hatékony, azóta pedig az EU legjobb gyakorlatává vált.
A GDP és társai fontos mérőszámok, de kizárólag száraz pénzügyi mutatók, és adott esetben meglehetősen torz képet adhatnak egy ország, egy társadalom tényleges jólétéről. A Makronóm Intézet ezért új, adat- és értékalapú gazdasági mutatót dolgozott ki harmonikus növekedési index néven.
Halaska Gábor írása a Mandiner hetilapban
Ilyenkor, év elején érdemes hosszabb távú trendekre kitekinteni: honnan hová jutottunk el, és az anyagi jólétünk elmúlt évtizedbeli növekedésének milyen hozadékai vannak a társadalom számára? Milyen – nem csak anyagi – erőkkel felvértezve megyünk a következő évek várható nehézségei elé mint társadalom és nemzet? A válaszokhoz a harmonikus növekedési index nyújt segítséget.
Érdemes felidézni, hogy 2010 és 2021 között
és a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó érték is a kétszeresére nőtt. A kedvező adatok mögött egy mélyebb, a nemzet hosszú távú fennmaradását támogató átrendeződés is kirajzolódik: egy társadalmi fejlődési trend, a munka- és tudásalapú társadalom építése, törekvés a demográfiai fordulatra. A Makronóm Intézet azért alkotta meg a harmonikus növekedési indexet (HNI), hogy az anyagi dimenziókon túlmutató,
A gazdasági versenyképességgel és fenntarthatósággal foglalkozó legújabb elméletek az inkluzív növekedés fogalmát igyekeznek középpontba állítani, ilyen például a Világgazdasági Fórum (WEF) inkluzív fejlődési indexe. „Meglátásunk szerint ezek a mérőszámok túlhangsúlyozzák a társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetését, és elhanyagolják a környezeti és demográfiai fenntarthatóság számos szempontját. Az inkluzív növekedés lényege, hogy ne csak a társadalom legtehetősebb rétegei részesüljenek egy-egy ország gazdasági fejlődéséből” – magyarázza kérdésünkre Regős Gábor, a Makronóm Intézet makroelemzési vezetője. A harmonikus növekedési index ezért továbbmegy az inkluzív növekedés fogalmán, azonosíthatóvá teszi az adott gazdaság számára kiemelendő, fejlesztendő területeket, hogy a jelen társadalma és a jövő generációja stabil és magas színvonalú gazdasági, környezeti és társadalmi lehetőségekhez juthasson. Magyarán azonosítani kell azokat a területeket, amitől valóban előrébb léphetünk az egész társadalom, a nemzet javára. „A versenyképességi indexek és rangsorok másik jellemző hiányossága, hogy a véleményindikátorok felülreprezentáltsága manipulációra ad lehetőséget, gondoljunk csak a Világbank Doing Business rangsora körül kialakult botrányra” – teszi hozzá a makroelemzési vezető. A harmonikus növekedési index azért is alkalmas az országok fenntartható, egyensúlyi növekedését mérő, hiteles mutatószámként való összehasonlításra, mert a szakértők szubjektív értékelése helyett komplexebb, többváltozós adatelemzési módszerre hivatkozva kombinálja a bevont változókat.