A német fővárost ismét bevették a magyarok. De ne keressünk analógiákat Hadik András és legendás huszárjai 1757-es haditette – Berlin megsarcolása – és a 2020-as évek között: elegendő, ha mintegy száz évet megyünk vissza az időben. Se szeri, se száma ugyanis azoknak a magyar festőknek, szobrászoknak, filmeseknek, építészeknek és fotósoknak, akik az 1910-es évektől egészen Hitler 1933-as hatalomra kerüléséig alkotóként, illetve kiállító művészként hosszabb-rövidebb időt töltöttek Berlin pezsgő művészeti közegében. Az első világégés társadalmi változásai nyomán kibontakozó korai avantgárd időszakában járunk, amikor a porosz főváros hedonista közege a kortárs művészet fő gyűjtőpontját jelentette a nyugati világban – Párizstól is elvéve az elsőség dicsőségét. A magyarok ráadásul nemcsak a kibic szerepét töltötték be ezekben az években, hanem Moholy-Nagy Lászlótól Breuer Marcellen és Kassák Lajoson át Munkácsi Mártonig alakítói is voltak a korszak egyetemes vizuális kultúrájának. A Collegium Hungaricum Berlin kezdeményezésére nagyszabású kiállítás nyílt a német főváros meghatározó modern művészeti központjában, a Berlinische Galerie-ben. Bátran kijelenthetjük: a Ralf Burmeister és Zwickl András kurátorok munkáját dicsérő tárlat az eddigi egyik legjelentősebb, ami 20. századi magyar alkotók munkáit mutatja be Németországban. Rávilágít arra a tényre is, hogy a magyar művészek nem egyszerűen inspirálódtak, de olykor szerves formálói voltak a korszak művészeti áramlatainak a konstruktivizmustól az új tárgyilagosságon és az expresszionizmuson át a riport- és szociofotográfiáig. A kiállított művek Magyarországról, illetve osztrák, német, francia, angol, valamint holland köz- és magángyűjteményekből érkeztek Berlinbe. A mintegy kétszáz alkotás között festményeket, szobrokat, grafikákat, fotókat, filmeket és építészeti terveket egyaránt találunk. A már említett alkotókon túl a teljesség igénye nélkül Bernáth Aurél, Besnyő Éva, Czóbel Béla, Ferenczy Béni és Ferenczy Károly, Kádár Béla, Kernstok Károly, Mattis Teutsch János, Scheiber Hugó és Tihanyi Lajos munkával találkozhat a nagyközönség.
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az Európának ártó baloldali többséget?
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt. Kacsoh Dániel írása.
Kilenc nap, tizenhárom társulat, húsz előadás. Június 1. és 9. között újra Jelen/Lét fesztivál a Nemzetiben, ahol a hazánkban élő nemzetiségi színházaké a főszerep. Cigány, szerb, német, szlovák, örmény társulatok villantanak fel egy-egy szeletet jellemzően a saját történeteikből és kultúrájukból.